2010. július 15., 10:182010. július 15., 10:18
De ez már az anarchia vagy anarchokapitalizmus. A piacgazdaságokban két fő adózási rendszer működik, a jövedelem nagyságát szem előtt tartó, a többet keresőket nagyobb arányú adótehernek kitevő progresszív, illetve a mindenkit egységes adózásnak alávető, Romániában is immár hatodik éve működő adópolitika. Hogy melyik az igazságosabb, azt szintén mindenki másképp látja.
A baloldal a progresszív adópolitikát preferálja, mintegy óva az embereket, hogy túlkeressék magukat. A jobboldal pedig úgy ítéli meg, hogy aki többet dolgozik, az többet keres, s nem kell tőle csak ezért többet elvenni. Romániában éppen többségében két néppárti, tehát jobboldalinak tartott politikai alakulat tagjaiból áll össze a kormány. Örököltek/továbbvittek egy adópolitikát, amit most a főmumusnak tartott, ellenzéki szociáldemokraták által szorgalmazott mintára próbálnak átalakítani. Éppen akkor, amikor testvérpártjuk, a Fidesz most próbálja bevezetni Magyarországon az egységes jövedelemadót, több olyan intézkedéssel egyetemben, amelyek a középosztályt erősítenék.
Nálunk eközben ez a társadalmi kategória mint olyan, nem is létezik. Húsz év sem volt elég kialakulásához. Vagyonosodás szempontjából legalábbis a nincstelenekhez áll közelebb, mint a gazdagokhoz, messze a középvonaltól. A progresszív adózás pedig még mélyebbre küldheti, hiszen megtörténhet, hogy a kevés lesz több, s aki az úgymond középosztálynál ma kevesebbet keres, az a progresszív adókulcs alkalmazásával nagyobb nettót visz haza. Ha csak a munkáltatók – a korábbi tapasztalatokból kiindulva – meg nem tesznek mindent a jó munkaerő megtartásáért. Beleértve az illegalitást, a feketén kiadott bérrészeket. A költségvetés bővüléséről tehát senki ne álmodjon. Annak megvalósításához – mint az elmúlt időszakok rossz döntéseinek sorozata is jól illusztrálta – csak egy út vezet, egy mielőbb életbe léptetett gazdaságélénkítő csomag. Ami nem csak elvesz, hanem ad is, hogy valami végre elkezdhessen működni is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok