2010. augusztus 16., 10:442010. augusztus 16., 10:44
A Szociáldemokrata Párt (PSD) részéről már nem számít újdonságnak, hogy fölfedezte az ultranacionalista szociáldemokráciát. Victor Ponta pártelnökké választása óta az alakulat retorikájában egyre gyakoribban bukkannak fel magyarellenes elemek, a marosfői nyári egyetem pedig, amely immár hagyományosan a székelyföldi románok elnyomottságáról vizionáló, magyarellenes politikai erők gyülekezőhelye, kiváló helyszín a mélyrománságát demonstrálni akaró PSD számára.
Ugyanakkor kevés kétség fér hozzá, hogy a románok sorsáért való főállású aggódás csupán pótcselekvés. A PSD ugyanis továbbra sem rendelkezik elképzeléssel arról, milyen alternatívát lehetne felmutatni a válság kezelésében tehetetlennek bizonyuló kormány politikájával szemben. Nem is meri a kormányzás felelősségét vállalni, hiszen a vállalt megszorító intézkedéseket mindneképpen végre kell hajtani, márpedig azt nem szeretnék kockáztatni, hogy ezáltal csökkenjen a népszerűségük. Maga Ponta jelentette ki, hogy meg kívánják ugyan buktatni a kabinetet, de nem kívánják átvenni a helyét. A gyávaság leplezésére, a párt legitimálására pedig kitűnö módszer a nemzetféltő, magyarellenes retorika. Hasonló tendencia figyelhető meg a PNL esetében is.
De ide kívánkoznak a Jobbik erdélyi akciói is, hiszen a párt parlamentbe jutva kénytelen volt alkalmazkodni a politikai játékszabályokhoz. Rá kellett döbbennie, hogy belülről másként fest a rendszer, nem lehet például egyetlen intéssel megszüntetni a „cigánybűnözést”. Ezért most Erdélyben próbálja kompenzálni azt, hogy Budapesten beszűkült a mozgástere, itteni, érdemi eredményt amúgy nem hozó, de jól hangzó „autonómiasürgető” akcióival szeretné bizonyítani legitimitását. A baj csak az, hogy a Jobbikot eddigi megnyilvánulásai miatt immár szélsőséges erőként könyvelik el. A PSD, a Konzervatív Párt és a többi magyarellenes román erő ezért rendkívül hálás lehet neki, amiért a jóvoltából itthon és az európai fórumokon összemoshatják az autonómiát a szélsőségességgel.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok