2013. január 25., 09:482013. január 25., 09:48
A miniszterelnök ugyanis épp azon a napon dobta be a témát a köztudatba, amikor a kormány elfogadta az idei állami költségvetést, amelynek bevételi oldalát számos többletadó bevezetésével próbálja meg „kicombosítani”. A választások összevonásáról szóló javaslat tehát inkább csak figyelemelterelési kísérletnek tűnik, hogy a közbeszéd ne a pénzügyekről szóljon. Merthogy az állam pénzügyi helyzetével jelentős gondok vannak, az egyértelműnek tűnik a tervezett intézkedéseket látva.
A kommunikációs tankönyvek vonatkozó részének (miszerint ciklus elején érdemes hangulatjavító intézkedésekkel kezdeni, mert arra hajlamosabbak a polgárok jobban emlékezni négy év múlva) gyakorlatba ültetése, azaz a minimálbér és a nyugdíj enyhe emelése nem tűnik többnek egyszerű szemfényvesztésnél, ha megnézzük, milyen új trükköket eszeltek ki a bevételek növelésére. A bér- és nyugdíjemelés hatásait ugyanis jelentősen csökkenti a jövedéki adók emelésének előrehozatala.
Nagyon úgy tűnik, hogy a kormány kétségbeesetten próbál minden olyan lehetőséget megragadni, amivel még egy kis pénzt sajtolhat ki a polgárokból: átalányadót vetne ki a gazdákra, és még a környezetvédelmi szempontok alapján bevezetett regisztrációs adót is „megfordítja”, amikor a régi, jobban szennyező gépkocsik illetéke helyett a népszerűbb, újabb autók vásárlásakor fizetendő adót növeli.
A jelek szerint az „unortodox” magyar gazdaságpolitika egyes elemei is megtetszettek Pontáéknak, hiszen a nagyvállalatokat is megtalálták: különadót vetnek ki az energetikai cégekre. Ez azonban nem biztos, hogy elegendő az indulatok csillapítására: a polgárokat túl sok zsebbe vágó intézkedés sújtja ahhoz, hogy a kétharmados bukaresti kormány népszerűsége időtálló legyen. És ezen még a kommunikációs trükkök sem igazán tudnak változtatni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok