
Bármilyen furcsának is tűnik, maga Victor Ponta miniszterelnök teheti lehetővé az alkotmány első cikkelye azon kitételének megváltoztatását, amely nemzetállamként határozza meg Romániát.
2013. május 17., 11:452013. május 17., 11:45
2013. május 23., 11:472013. május 23., 11:47
A kormányfő ugyanis a fejébe vette, hogy rugalmasabbá teszi a tulajdonjog sérthetetlenségét kimondó, alkotmányos cikkelyt, annak érdekében, hogy elkobozhatóvá váljon a sorozatos közlekedési kihágásokat elkövető gépkocsi-tulajdonosok járműve, illetve hogy könnyebbé váljanak a kisajátítások a stratégiai jellegű infrastrukturális beruházások esetében.
Az ominózus cikkelyt azonban ugyanaz a hírhedt 152-es cikkely védi, amely elvileg azt is kimondja, hogy az első cikkely sérthetetlen. Ponta viszont kijelentette: ez nem probléma, előbb módosítani kell a 152-es cikkelyt, utána pedig már nyugodtan hozzá lehet nyúlni a magántulajdonról szóló paragrafushoz.
Persze a magántulajdon sérthetetlensége olyan alaptétel, amelyet semmi sem írhat felül, ugyanakkor valóban nem példa nélküli a világ demokratikus részén sem, hogy a viszszaeső, súlyos kihágásokat elkövető autósok járművét elkobozzák, és a kisajátítást is mindenhol gyakorolják. Ha a tulajdonjog ezeken túlmenően megfelelő módon körülbástyázható, és a lehető legnagyobb mértékben kizárják a tulajdon sérelmére elkövetett hatósági visszaélések eshetőségét, akkor érdemes elgondolkodni a javaslaton. Már csak azért is, mert ha Pontának sikerül keresztülvernie az ódzkodó liberálisokon az ötletet, akkor az megnyithatja az utat a magyar követelések előtt. Mert ha egyszer már módosították a 152-es cikkelyt, és ennek nyomán egy olyan paragrafust is, amelynek módosítását ez tiltotta, akkor semmilyen jogi érvvel, csűrés-csavarással nem indokolható, hogy miért ne lehetne ezt még egyszer megtenni.
Hiába mondja Ponta, hogy a kisebbségi jogokat más módon kívánják szavatolni, az első cikkelyt pedig, amely kizárja az államalkotó tényezők közül a nemzeti kisebbségeket, viszont nem kell bolygatni. Ha egyszer módosítottak egy „módosíthatatlan\" cikkelyt, akkor a többi is megváltoztatható. Ha pedig a román kormány ezt nem így gondolja, akkor nyilvánvaló, kettős mércét alkalmaz a nemzeti kisebbségekkel szemben.
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
szóljon hozzá!