2010. szeptember 20., 10:262010. szeptember 20., 10:26
A számtalan érv között sokan legtöbbször az Egyesült Államok egyik legnagyobb kereskedelmi bankjának, a Lehman Brothersnek az éppen két esztendeje, 2008. szeptember 15-én bekövetkezett bedőlését emlegetik, amelynek nyomán a világ szinte valamennyi államában vállalatok százai jelentettek csődöt, évtizedek óta nem látott mértéket öltött a munkanélküliség, megugrott a költségvetési hiány. Az átlagember számára rendszerint érthetetlen technikai eszmefuttatások közös sajátossága azonban, hogy elkendőzik a válság kialakulásában szerepet játszó emberi tulajdonságokat, vagyis azt a tényt, hogy a recesszió nemcsak a neoliberális gazdaság- és pénzügypolitikai rendszer tarthatatlanságának bizonyítéka, hanem elsősorban emberi gyarlóságok következménye.
Hiszen a válság alapvető okai között találni a hamis adatok feltüntetését, a hamis módon végzett hitelbírálatot, a fizetésképtelen ügyfelek különböző befolyásolásra történő hitelezését – mindezt a mihamarabbi haszonszerzés reményében. Vagyis – ahogy azt gazdaságfilozófusok, sőt egyházfők megállapították – nyilvánvalóvá vált, hogy a gazdaság nem csupán számok halmazára, hanem erkölcsre és jogrendre épül, és ha ez az alap megroggyan, a felelőtlenség és a mohóság elharapózása menthetetlenül krízishez vezet. Nem véletlen, hogy hasonlóképpen látja a gazdasági válság eme emberi dimenzióit a világ két, egymástól eltérő egyházának, a katolikusnak és a buddhistának a vezetője is.
XVI. Benedek pápa szerint a gazdasági döntéseknek morális következményei vannak, így a gazdasági tevékenység szilárd etikai alapjainak hiánya az egyik oka a világszerte milliók által elszenvedett súlyos nehézségeknek, a dalai láma pedig úgy látja: a kapzsi és tudatlan emberek meggondolatlan kapkodása vezetett a hanyatláshoz. Üdvös lenne tehát, ha a világ gazdasági-pénzügyi intézményeinek vezetői kicsit beleásnák magukat a közgazdasági erkölcs fogalmának tanulmányozásába. Az ügyfeleiket most a kormány asszisztálása közepette kijátszó romániai pénzintézetek illetékeseire különösen ráférne egy erkölcsi-etikai kiskáté okulásként.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok