2012. június 18., 09:402012. június 18., 09:40
Egy ilyen kudarc rendszerint azt jelzi, hogy a párt eddigi irányvonala nem volt helyes, a választók immár nem tartják hitelesnek, így váltani kell. Más kérdés, hogy a PDL kudarcáért valójában csak kismértékben ludas Emil Boc és a többi vezető politikus, az igazi felelős a párt mentoraként számon tartott, és azt a háttérből eddig valójában irányító Traian Băsescu államfő.
A PDL mindig is az ő ambícitóit szolgálta, „játékos elnökként” ő állt minden, a párttal kapcsolatos fontos döntés mögött az elmúlt nyolc évben. Egyértelmű volt, hogy a PDL korábbi elnökeként mindent megtesz azért, hogy a párt domináns alakulattá váljon a romániai politikában. Ezért adott kormányalakítási megbízást az akkor még a PDL és a liberálisok szövetségéből álló D.A. koalíciónak, amely ugyan nem nyerte meg a választásokat, de a korábbi szövetségi rendszereket szétverve sikerült kormánytöbbséget szereznie.
Ezt követően – ha már a választók nem tették nagy párttá – úgy kísérelte meg növelni a PDL jelentőségét, hogy az amúgy a szocialistákkal együtt a Nemzeti Megmentési Frontból alakult pártot a jobboldali értékek letéteményesévé nyilvánította, és ennek érdekében megpróbálta bekebelezni a jobbközép erők képviseletében jóval nagyob hagyománnyal rendelkező liberálisokat. Ez nem sikerült, csupán néhány politikust sikerült átcsábítani, viszont halálos ellenséggé tették a PNL-t, amely most a szocialistákkal közösen mért rájuk vereséget.
A PDL egyik nagy hiányossága az, hogy nemigen tudott a jobbdoldal hiteles képviselőjévé válni, fő ideológiája a populizmus volt, és mindvégig világos volt, hogy fő célja az államfő személyes ambícióinak kiszolgálása. Ha Vasile Blaga kerülne a párt élére, ismerve habitusát és a Băsescuval szembeni fenntartásait, ez utóbbi tényező talán megváltozna, ami részben helyreállíthatná a párt hitelét. És így, Ungureanu exkormányfő jobbközép kezdeményezésével szövetkezve, megkísérelhetnék betölteni azt az űrt, ami a PNL balra tolódásával a politikai paletta jobboldalán kialakult.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok