JEGYZET – Léket kapott egy mítosz, és gyorsan el is süllyedt a mioritikus pásztorról festett, jól ismert kép.
2015. december 22., 19:322015. december 22., 19:32
Kiderült ugyanis, hogy nem igaz a gondolkodás nélkül bármit elfogadó megalázkodás a kapzsiságnak is nevezhető sorscsapások előtt, nincs szó arról, hogy a báránykával társalkodó juhász hátán bátran lehetne akár fát is vágni, röviden: végre egyértelműen megcáfolták azt az évszázados alárendeltségből született, hamisítatlan szolgalelkűségre valló életelvet, miszerint a lehajtott fejet nem vágja le semmiféle kard.
Az uborkafára hirtelen felkapaszkodottak kiötöltek egy olyan törvényt, ami a pásztorok mindennapi munkáját lehetetlenítette (volna) el, rendelkezve mindenekelőtt a kutyáik számáról. Akinek a fejében megszületett az ötlet, az nemcsak annak kapcsán bizonyította butaságát, hogy azt hiszi: egy kis vadászgatással máris a társadalmi elit örökös tagjává válik, hanem azzal is, hogy fogalma sincs: a juhásznak a kutyája a legközelebbi munkatársa, legjobb barátja és inkább magától vonja meg az ételt, de a kutyát nem hagyja betevő falat nélkül, arra kényszerítve, hogy az éhhalál elől bemeneküljön az erdőbe egy kis esetleges nyúllakomára – megkurtítva ezzel az úri vadölők zsákmányát.
A törvény még a legeltetéssel, illetve a téli szállás korlátozásával kapcsolatban is karámba akarta szorítani a pásztorokat, akik viszont fogták magukat, több ezren a fővárosba mentek és az ütemes, hoszszantartó Tolvajok! Tolvajok! skandálással zavarták meg a törvényhozó választottak szokásos délelőtti szunyókálását. Fel is ébredtek annak rendje s módja szerint, riasztották a karhatalmat, de a kutyáiknak köszönhetően medvével, ordassal bátran szembeszállók nem ijedtek meg a fekete egyenruhásoktól sem, és nem hagyták magukat lerázni.
A felkentek pedig tőlük szokatlan gyorsasággal megértették, ez most nem olyan helyzet, amikor üres ígérgetésekkel mindent lehet, inkább maguk számára adtak halasztást egy sürgősségi rendelettel: marad minden úgy, ahogy eddig volt, s majd tavasszal előveszik újból a kérdést. Addig pedig megpróbálják végiggondolni az egészet. Csakhogy megindult valami: az autóvezetők is felkapták a fejüket az egekbe szökkent biztosítási árak miatt és… Nem akarok jósolgatni, de mintha azt a lehajtott fejjel kapcsolatos szólást – hátha végre – ki lehet venni a közbeszédből.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!