Az történt ugyanis, hogy egyeseknél kiverte a biztosítékot az a tankönyv, amelyben az Erdélyben élő székelység történelmét mutatják be a szerzők, és amelyet amolyan kiegészítő segédanyagnak szántak a székelyföldi általános iskolások számára. Az ügyet végül felkapta a bukaresti sajtó is, amelynek egyik zászlóshajója egyenesen azt állította, miszerint a könyv arról ír, hogy a románok a székelyek szolgái voltak, ami mégis hallatlan és vérlázító ugyebár. Kiderült ugyan, hogy ilyesmiről nincs szó a könyvben, csupán vélhetően fordítási hiba történt, de ez már mellékes.
Azt javaslom, legyünk egy kicsit megértők a háborgókkal szemben. Elvégre sokkoló lehet végre valós történelmi tényeket tartalmazó történelemkönyvvel szembesülni. Köztudott, hogy a román iskolákban történelem címén még ma is a dákoromán kontinuitás című mitológiát oktatják, amelynek az a lényege, hogy Erdélyben már évezredek óta a románok ősei élnek, akik csodálatos, virágzó civilizációt hoztak létre, majd a hódító rómaiakkal összeolvadva létrejött a román nép, amit ugyan egyetlen történelmi dokumentum vagy régészeti emlék sem támaszt alá, de ez a tény is csupán a nemzet zsenialitását bizonyítja. E bukolikus idillnek aztán a román mitológia szerint a barbár magyarok hódítása vetett véget.
Ne haragudjunk rájuk, hiszen a gyerekek nem tehetnek róla, mivel fertőzik az elméjüket az iskolában, ráadásul már nem egy olyan román történész akad, aki szembenézett ezekkel a mítoszokkal, és megkísérli lerombolni őket. Már az pozitívum, hogy végre nyilvánosan szóba került a téma, és ennek nyomán esély nyílik arra, hogy minél többen ismerkedjenek meg a valós történelemmel. Nem azért, mert a román mítoszok lerombolásával mi nyújthatnánk be történelmi igényünket Erdélyre. Hanem egyszerűen azért, mert nagyon nincs rendben, ha egy európai nemzet még a 21. században is azzal próbálja frusztrációit kompenzálni, hogy áltörténelmet kreálva magának teremt hivatkozási alapot más nemzetek önrendelkezési törekvéseinek elnyomására.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok