Párbeszéd már van

A megbeszélésüket követő sajtótájékoztatón elhangzottak alapján ugyanakkor az is nyilvánvalóvá vált, hogy az ukrajnai orosz agresszióból, illetve az Európai Unió elhibázott szankciópolitikájából következő energiaválságon túl van két olyan aktuális téma, amelyben Magyarország és Románia számít a kölcsönös támogatásra.

Magyarországot – Lengyelországgal egyetemben – már jó ideje támadják Brüsszelből jogállamisági eljárás címszó alatt. A tét nem kicsi. Az uniós szócséplésen túl arról is szó van ugyanis, hogy megkapja-e Magyarország a hozzávetőleg kétezer milliárd forintos, vissza nem térítendő helyreállítási alap pénzét, az ehhez köthető kedvezményes kamatozású hitelt, valamint a hétéves költségvetés keretében érkező, további 7600 milliárd forintnyi uniós forrást. Varsó is hasonló helyzetben van.

A tárgyalások folyamatosak a magyar kormány és a brüsszeli illetékesek között, előrelépés is van az ügyben, Magyarországnak pedig fontos, hogy szövetségeseket tudjon maga mögött ebben a csatában. Klaus Iohannis azt mondta: reméli, hogy az uniós intézmények és Magyarország párbeszéde során megtalálják a legjobb, legalkalmasabb megoldásokat.

Romániának a schengeni csatlakozás jelenti a fő prioritást. Hosszú évek óta így van ez, de egyre több szakértői vélemény szerint ezúttal tényleg megvalósulhat a belépés. A nagy ellenzők, Németország, Franciaország, Ausztria, Hollandia nyitottak a szabad utazást, szállítást biztosító övezet bővítésére. A végső rábólintáshoz mindegyik uniós tagállam pozitív döntése szükséges, így Magyarországé is.

A sajtótájékoztatón elhangzottak alapján nem sokat tudtunk meg arról, hogy az erdélyi magyarokat érintő kényes kérdésekről milyen vélemények hangzottak el a két államfő négyszemközti megbeszélésén. Iohannis megismételte a példaértékű román kisebbségpolitika dicséretét, s egy félmondatban nevezte sajnálatosnak a marosvásárhelyi katolikus gimnázium helyzetét.

Az elkövetkező hetek, hónapok döntik el, hogy a Bánffyhunyadon, Nagyváradon tapasztalt szegregációs vádak és gáncsoskodások, vagy az újraalapítás előtt álló marosvásárhelyi II. Rákóczi Ferenc Gimnázium elleni akadályok egy folyamattá válnak, avagy – akár a mostani, bizalomerősítőnek is szánt csúcstalálkozó eredményeként – alábbhagynak.

Bárhogy is alakuljanak ezek a mindennapjainkat mérgező kisebb-nagyobb magyarellenes ügyködések, a magyar–román államközi párbeszédnek folytatódnia kell. Lehetőleg minél magasabb szinten. A bizalomépítésnek nincs más alternatívája.