2012. július 26., 08:432012. július 26., 08:43
Ám az is tény, hogy az USL-kormány sem járt el sportszerűen, amikor módosította a referendumtörvényt, kiiktatva a pótlistákon szavazók külön lajstromba vételét, valamint felszámolva a települési választási irodákat. Egyik lépés a választási csalás, a voksturizmus bátorítására alkalmas, a másik pedig a visszaélések kivizsgálását nehezíti. Victor Ponta kormányfő részéről mindenesetre meglehetősen szánalmas volt levélben panaszkodni Barroso EB-elnöknél, mondván: a PDL alkotmányt sért a bojkottal.
Ha ugyanis nem akadályozza konkrétan a polgárokat abban, hogy éljenek szavazójogukkal, a PDL még csak törvénysértést sem követ el. Aztán majd mindenki eldönti, egyetért-e azzal, hogy az USL a demokrácia korlátait áthágva próbál teljhatalomra szert tenni, ezért nem szabad legitimálni a kormány által kezdeményezett népszavazást, vagy sem. Brüsszel mindenesetre elég gyorsan adott csattanós választ Pontának – Viviane Reding igazságügyi biztos megállapítása, miszerint a kormány még semmit sem tett annak érdekében, hogy bizonyítsa a jogállamiság iránti elkötelezettségét, magáért beszél.
Most kulcsfontosságú lehet, hogyan viszonyulnak az államfő leváltása kapcsán kirobbant politikai háborúhoz a romániai magyar közösség tagjai, akik már kétszer – a 2007-es felfüggesztéskor és a 2009-es államfőválasztáson – kiálltak Băsescu mellett. Az RMDSZ a referendumon való részvételre buzdít, ami annak fényében, hogy a közvélemény-kutatások szerint a többség Băsescu leváltására szavazna, az USL malmára hatjhatja a vizet.
Hiszen ha a magyarok is növelik a részvételi arányt, hozzájárulhatnak a szavazás érvényességéhez. Márpedig nem lenne szerencsés, ha mi kaparnánk ki a gesztenyét az EU által a jogállamiság megtorpedózásával gyanúsított, magyarellenes akcióval hatalomra került Victor Pontának és Crin Antonescunak. Az otthon maradás ezúttal ugyanolyan véleménynyilvánítás lehet, mint az igen vagy nem szavazat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok