VEZÉRCIKK – Kiváló szilvatermésnek örülhetnek a szatmári gazdák. Üröm azonban örömükben, hogy továbbra sincs változás a pálinkafőzésre vonatkozó romániai jogszabályi környezetben, továbbra is adóköteles minden egyes lepárolt deci.
2014. augusztus 31., 19:552014. augusztus 31., 19:55
Ezen a helyzeten hivatott változatni a Szatmár megyei prefektus által a hétvégén bejelentett, a gazdákkal való egyeztetéseket követően megszülető törvénytervezet, ami lehetővé tenné, hogy egy család 200 literig adómentesen főzhesse a kisüstit.
Becslések szerint csak Szatmár megyében évi több millió liter pálinkát főznek le, ám pontos statisztikát lehetetlen vezetni, mivel a teljes mennyiségnek vélhetően alig fele után fizetnek adót. Kérdéses, hogy az engedmény meghozná-e az adózási kedvet, viszont sok egyszerű, csak saját felhasználásra dolgozó ember lélegezhetne fel. Ha addig becsületesen adózott, azért, ha meg nem tette, akkor azért, hogy majd nem kell szétnéznie-e, jár-e arra adóellenőr, amikor belekortyolna a zamatos nedűbe.
Addig azonban a tervezetnek el kell készülnie, a kormánynak el kell fogadnia, majd pedig – Magyarország mintájára – meg kell vívnia a maga pálinka-szabadságharcát Brüsszellel. Magyarország ellen ugyanis – mint ismeretes – hasonló jogszabály miatt indult kötelezettségszegési eljárás.
Hogy miért kerültünk ebbe a helyzetbe, tudjuk. De tovább kell lépnünk azon, hogy a korábbi kormányok az EU-csatlakozást megelőzően nem tárgyaltak jól a brüsszeli illetékesekkel. Adott egy sajnálatos helyzet, és ezt rendezni kell.
Például összefogással. A Kárpát-medence valamennyi országában főzik ugyanis a kisüstit, és nemcsak a magyarok. Több ország közös fellépése pedig akár eredménnyel is járhatna. Csak ehhez félre kellene tenni a vélt vagy valós sérelmeket. (Javasoljuk, kezdjék a tárgyalásokat ezúttal egy kupica jó szilvapálinkával.) Egy esetleges közös kiállás igen jól jönne a jelenlegi nem túl fényes viszonyban. Akár az első lépést is jelenthetné ahhoz, hogy a kényesebb kérdésekről is valós tárgyalások kezdődjenek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!