JEGYZET – Három ifjonc a szokásos félig fekvő pozícióban jó hangosan tárgyalja a buszon a legutóbbi vizsgájuk kimenetelét. Vagyis épp az egyetemről jönnek, más szóval a közeljövő értelmiségijei.
2014. június 30., 20:202014. június 30., 20:20
2014. június 30., 20:292014. június 30., 20:29
Ahhoz képest kissé túlburjánzó a nyelvezetük, minden szóközbe beszúrnak egy-egy nemi szervet vagy a szervekkel végzendő cselekvés technológiai részletezését, de hát a fiataloknak ez a fő gondjuk, majd leszoknak a szóbeli emlegetésről, ha valóságos cselekvési teret kapnak. Amelyik kutya ugat… Nem lehet nem hallani, olyan hangerővel kommentálják a vizsgázók és vizsgáztatók kalandjait.
Figyelni nem figyel rájuk senki, csak amikor egyszerre megugrik a szervek száma, és már csak három trágárságot követ egy-egy értelmesebb szó. Egy keresztnevet emlegetnek – ő lehet a hiányzó legény a négyes fogatból – és egy családnevet, ami feltehetőleg az egyik tanárjuk neve. A rengeteg fajfenntartó kifejezésből az is kiderül, mit merészelt az egyetemi oktató elkövetni barátjukkal szemben: elküldte a könyvtárba, hogy készítsen el egy írott beszámolót. Na ezután következett csak az igazi szitokáradat – mégpedig a könyvtár címére.
Fantáziájuk egyszerre szárnyakat kapott, és olyan „telitalálatok” hagyták el ajkukat, mint például a könyvtár édesanyjának az alteste, ahová sürgősen vissza kellene bújnia az említett intézménynek. Ki hallott már ilyet: írott beszámolón, meg könyvtár! Hát hol élünk, és különösen mikor, hogy egy vén ilyen meg olyan erre mer vetemedni?
„Szónoklatuk” hallatán párhuzamosan két képzettársítás is beugrott. Arról, hogy mit jelentett egyetemista korunkban a könyvtár, inkább nem szólok, mert rám sütik, hogy inkább kövessem a dinoszauruszokat a kihalás útján, a másik asszociációt viszont szeretném megemlíteni. Vörösmarty Gondolatok a könyvtárban című versének híres sora jutott eszembe, az akkor még rongyhulladékból készített papírra utaló „Országok rongya! könyvtár a neved”, illetve az egyik ezt követő kérdés, a „Ment-e a könyvek által a világ elébb?”
Azóta se hagy nyugodni ez a kérdés, különösen, mert egy kicsit átigazítottam, a legényekkel történt együtt buszozás „emlékére” úgy, hogy mehet-e majd a világ elébb, ha valamikori és majdani könyvei ilyesfajta „értelmiségiek” kezére kerülnek?! Ezek máris eleve undorodnak a könyvtől, legföljebb a tűzgyújtás jut csak róla az eszükbe. A könyvtár pedig?! Ugye bocsánatos az átigazítás?
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!