2010. augusztus 02., 10:492010. augusztus 02., 10:49
Dánia, Belgium és Németország több száz kelet-európai cigány kitoloncolását fontolgatja, Franciaország pedig elhatározta, hogy felszámolja a területén felvert romatáborok felét, a legkisebb bűncselekményt elkövető külföldieket pedig azonnal hazatoloncolja. Tekintve, hogy a kontinens nyugati felében letelepedett romák többsége Romániából származik, az illető országok kormányának haragja érthetően Bukarestet sújtja. És ugyan miként próbálják enyhíteni a jól kitapintható nemzetközi feszültséget a román illetékesek? Hát azzal, hogy minduntalan megpróbálják lerázni magukról az országból elvándorolt romákkal szembeni felelősséget.
A párizsi kormány intézkedései kapcsán megszólaló román politikusok mindegyike azt igyekszik bizonygatni, hogy a cigánykérdés nemcsak Romániáé, hanem olyan összeurópai ügy, amelyre közösen kell megoldást találniuk az EU-tagállamoknak. Mármost ez az okfejtés először is azért sántít, mivel az erdélyi magyarok helyzetét nemzetközi szinten tematizáló próbálkozásokra Bukarest az elmúlt húsz évben – folytatva a kommunista alapvetés hagyományát – mindig azzal válaszolt, hogy a kisebbségi kérdés rendezése minden ország belügye. Ha ez így lenne, akkor most vajon miért szisszen fel a bűnelkövető állampolgáraival szembeni bánásmód miatt? Másrészt teljesen nyilvánvaló: a román hatóságok örülnek, hogy a vasfüggöny lehullásának köszönhetően megszabadultak több tízezer romától, akiknek társadalmi integrálására itthon se pénz, se konkrét elképzelés, és talán akarat sincs. Viszont a felelősség áthárításának igyekezetében Bukarest elfelejti, hogy az Unió valamennyi állampolgárát megillető mozgásszabadság joga együtt jár a befogadó ország törvényei betartásának kötelezettségével. Amelynek megszegése alól az elkövetőt bizony nem mentesíti sem a bőrszíne, sem a nemzetisége.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok