VEZÉRCIKK – Miközben e sorokat írom, még javában zajlik a 2016-os évi állami költségvetés szakbizottsági vitája, hogy hétfő reggel már a plénum is tudjon tárgyalni a büdzséről, és azt még idén kihirdethesse Klaus Johannis államfő.
2015. december 13., 19:192015. december 13., 19:19
Hogy milyen módosító indítványok kerülnek bele a kormány által már elfogadott szövegbe, nehéz lenne megjósolni, így most nézzük azt a költségvetés-tervezetet, ami néhány napja a honatyák asztalára került.
Nem kell makrogazdasági szakértőnek lenni ahhoz, hogy lássuk, a dokumentum nagyrészt megegyezik a szociáldemokrata párti (PSD) többségű Ponta-kormány által kidolgozott szöveggel, Dacian Cioloşék nem sokat változtattak azon. Lesz tehát nyugdíj- és fizetésemelés, mint ahogy adócsökkentés is – utóbbiról még az adótörvénykönyvvel gondoskodott a baloldali kabinet.
Az új kormány tehát egyelőre Pontáék örökségét viszi tovább, annak minden árnyoldalával. Mert ahogy elődjeik, úgy ők sem adtak világos magyarázatot arra, hogyan fogja elbírni a büdzsé ezeket az államkassza számára igen terhes intézkedéseket. Hacsak nem az infrastruktúra-fejlesztési beruházásokról való lemondással – ahogyan az elmúlt években is láthattuk, Romániában nem a hatékonyabb adóbegyűjtéssel korrigálják a költségvetési hiányt, hanem a már-már létszükségletet jelentő kiadások lefaragásával.
A jövő évi büdzsé tervezete pedig máris ebbe az irányba mutat, hiszen annak értelmében a közlekedési minisztérium kevesebb pénzzel kezdi a jövő esztendőt – csaknem 3 milliárd lejjel jut kevesebb pénz autópálya-építésre, vasútra és a repülőterekre. Dan Costescu szaktárcavezető szerint azonban nincs ok aggodalomra, az eredmények függvényében 2 milliárd lejjel ki lehet bővíteni. Sovány vigasz, hiszen az összegnek drasztikusan kellene nőnie ahhoz, hogy felzárkózzunk a fejlett államok sorába, de az elmúlt évek tapasztalatain okulva már csak abban reménykedhetünk, hátha ezúttal legalább ezt a keveset sikerül elkölteni.
Nemcsak a büdzsét örökölte ugyanis a Cioloş-kormány, hanem egyebek mellett a sok rosszul kiírt licitet s a nem odavaló cégekkel megkötött autópálya-építési szerződéseket.
Innen szép felállni – mondhatnánk a sportból kölcsönzött jelmondattal. Mi mindenképp drukkolunk nekik.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!