Ördögi körforgás

Az ugyebár ismerős és megszokott, hogy a hasonszőrű beszédekben általában magasröptűnek szánt, de elcsépelt, szóvirágoktól hemzsegő banalitások, ígéretek vagy szépen hangzó üresjáratok hangzanak el, amik az égvilágon semmi lényegeset vagy használhatót nem üzennek a hallgatóságnak. A politikusi megszólalásokhoz kellő kritikai érzékkel, józanul közelítők ezt általában pontosan tudják. Mindazonáltal érdemes röpke pillantást vetni a kultuszminiszter beszédére, mert felfedezhetünk benne egy-két szokatlanul ormótlan és vaskos csúsztatást.

Először. A tárcavezető – aki egyébként a gyulafehérvári egyetem rektora volt a bársonyszékbe kerüléséig – nem átallotta azt mondani, hogy a romániai oktatás „minőségi”, sőt „egyre inkább minőségivé válik”. Nem hisszük, hogy Breaz a szívére tette volna a kezét, és őszintén beszélt, de tudjuk, ilyesmit „illik” lódítani biztatásképpen az új tanévnek nekirugaszkodó egyetemistáknak. Akiknek, tegyük hozzá halkan, jelentős hányada tanulmányai elvégzése után nagy valószínűséggel veszi a vándorbotot, és külföldön próbál szerencsét. És pont amiatt, mert a romániai viszonyok nem minőségiek. Ahogy a mostani helyzetkép fest, nagyon úgy tűnik, hogy a pár év múlva az egyetem kapuit elhagyók közül sokan éppúgy külföldön próbálnak majd szerencsét, mint azok a tömegesen külföldre irányulók, akik az elmúlt években fejezték be tanulmányaikat.

Másodszor. A miniszter épp erre, a Románia érzékeny pontját jelentő elvándorlásra is kitért. Eléggé visszásan, ugyanis arra intette a tanulóifjúságot, hogy mivel a hazai iskolarendszer minőségi oktatásban részesítette őket legalább 18 évig, tartoznak annyival országuknak, hogy megpróbálnak itthon boldogulni, itthon építenek majd karriert. Azonkívül, hogy meglehetősen arrogáns ez a fajta megközelítés, teljes egészében tartalmatlan. Hiszen jól tudjuk, ahhoz bizony nagyon sok tekintetben változtatni kellene a romániai viszonyokon, hogy a fiatalok ne a külföldi boldogulásban gondolkodjanak. És ehhez korántsem elegendő, ha szemfényvesztésképpen dicsérgetjük az amúgy számtalan sebből vérző oktatási rendszert.

A miniszter úr valószínűleg nem tud, vagy talán nem is akar tudni arról, hogy a minap az Európai Bizottság keményen bírálta a romániai tanügyet, pontosabban azt a szegmensét, amely a pedagógusképzés milyenségéért felelős. És épp itt érhető tetten az ördögi körforgás, ami miatt nem tekinthető minőséginek a hazai oktatás. Az egyetemek ugyanis nem fektetnek hangsúlyt a megfelelő pedagógusképzésre, az itthon maradó pedagógusok így nem képesek minőségi munkát végezni, a diákság felkészültsége hiányos marad, az egyetemre kerülő fiatalok nem kapnak megfelelő pedagógusi képzettséget, ennek ellenére oktatják a következő generációkat – és farkába is harap a kígyó. Többek közt ezt is fontolóra kellene vennie végre az oktatásról szónokló, de valójában kevés érdemit cselekvő döntéshozóknak.