VEZÉRCIKK – Az erdélyi magyar felsőoktatás jövője szempontjából két fontos momentumnak is tanúi lehettünk az elmúlt napokban.
2015. február 15., 19:372015. február 15., 19:37
A Kárpát-medencei magyar nyelvű felsőoktatási intézmények stratégiájának összehangolása, egyetlen közös rendszerként kezelése jó hír mindazok számára, akik azt szeretnék, hogy gyerekeik itthon és magyarul tanulhassanak.
Beárnyékolja viszont ezt az üdvözlendő kezdeményezést az a tény, hogy a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE) ahelyett, hogy normalizálódott volna a helyzet, a román fél machinációi immár addig fajultak, hogy azt sem lehet tudni, indul-e ősszel magyar nyelvű gyógyszerészképzés.
Mint azt már több ízben is megállapítottuk, a MOGYE-n zajló állóháború cseppként a tengerből nagyon jól illusztrálja, hogy a román hatalom hogyan viszonyul a magyarsághoz.
Hiszen hogyan máshogy értelmezhetnénk azt a tényt, hogy szabotálják az állami felsőoktatásban a magyar szakok indítását, miközben eszük ágában sincs finanszírozni a magyarországi állami támogatásból működő magyar tannyelvű magán felsőoktatási intézményeket, a Sapientiát és a Partiumi Keresztény Egyetemet, mint közösségünk ellehetetlenítésére tett törekvést? Hogyan ne éreznénk magunkat másodlagos állampolgárnak, amikor becsületesen befizetjük adóinkat, a pénzek visszaosztásakor viszont hanyagolnak?
Különösen kegyetlen „tréfa” ugyanakkor a hatalom részéről, hogy éppen az orvos- és gyógyszerészképzés terén indított hadat ellenünk, hiszen megmaradásunk szempontjából két igen fontos, ha nem a legfontosabb területről van szó. Hogyan tud ugyanis megmaradni egy közösség, ha nem tudja anyanyelvén elmondani, hol és hogyan fáj?
Így is drámai méreteket ölt az orvosmigráció, ami csak fokozódna, ha kizárólag az anyaországban lehetne magyarul tanulni. A tapasztalat ugyanis azt mutatja, hogy a végzettek nemigen térnek haza.
Nagyon úgy tűnik, hogy a 24. órában vagyunk. Ideje lenne a cselekvésnek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!