VEZÉRCIKK – Minden jel arra utal, hogy véget értek a „mézes évek” Románia nemzetközi hitelezői és a kormány között, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) által egykor éltanulónak tartott országot most már az utolsó padban bujkáló, komisz kölyöknek tekintik a 2015-ös állami költségvetés sarokszámainak véglegesítéséért Bukarestben tartózkodó szakértők.
2014. december 07., 21:012014. december 07., 21:01
Nyilvánosan ugyan nem szólaltak meg, s az is előfordulhat, hogy anélkül hagyják majd el az országot, hogy összehívnának egy sajtótájékoztatót, abban viszont biztosak lehetünk, a zárt ajtók mögött alapos fejmosást kaptak Pontáék a kampány során tett felelőtlen ígérgetéseik miatt.
Az IMF küldötteinek – mint ismeretes – már az is a torkán akadt, hogy a kormány októbertől csökkentette a tb-járulékot, emiatt szándéknyilatkozat nélkül hagyták el legutóbb az országot, mondván, viszszajönnek, amikor nem lesz már voksvadászat. A kormány azonban nem érte be ennyivel, további adakozásaival legalább 15 milliárd lejes lyukat ütött a jövő évi költségvetésen, megígérve egyúttal, hogy ennek pótlására nem lesznek adóemelések.
Ezért is merült fel a kiszivárgott információk szerint az az ötlet, hogy a jövő év első felében még érvényes készenlétihitel-megállapodásban 2015-re rögzített 1,4 százalékos költségvetési hiánycél 0,6-0,7 százalékpontos emelését kezdeményezzék az ország hitelezőivel folytatott tárgyalások során. Nagyon fájhatott, amikor ahelyett, hogy az emelés mértékéről alkudoztak volna, az IMF és az Európai Bizottság képviselői leszögezték, 1 százalék alá kell szorítani a deficitet.
Az elvárás mögött egyértelműen az áll, hogy a hitelezők nem bíznak már a kormányban, és az sem zárható ki teljes mértékben, hogy gesztusukkal Pontáék bukására játszanak.
Azt, hogy bedől-e a hitelszerződés, nehéz megjósolni. Annyi azonban bizonyos, hogy a Ponta-kabinet eljátszotta a maga és az ország becsületét, így IMF-megállapodással vagy anélkül, nehéz időszak elé nézünk. Mert ha Pontáék maradnak, ha a Klaus Johannis által vizionált jobbközép kormány jön, a hiányt valahonnan pótolni kell.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!