2012. november 08., 08:272012. november 08., 08:27
Az, hogy az Egyesült Államok és a világ számára jó vagy rossz, hogy ő győzött, annak nyomán dől majd el, hogyan kezeli a problémákat, amelyek a súlyos államadósságtól a munkanélküliségen át az ország világpolitikában betöltött pozíciójának megingásáig terjednek.
Demokrata elnökként sok esetben jellegzetesen baloldali, az államnak a polgárok életében nagyobb szerepet szánó politikát folytatott, és az eddigi ígéretek alapján ez a gyakorlat folytatódni fog. (Ellentétben a republikánus Romneyval, aki üzletemberként a klasszikus laissez faire-kapitalizmus híve, és talán éppen ez az egyik ok, amiért veszített, hiszen a Wall Street egyes hírek szerint őt látta volna szívesen a Fehér Házban, márpedig arról a Wall Streetről van szó, amely a világgazdasági válságot okozta.)
A munkanélküliséget állami beruházásokkal szorítaná vissza, megnyirbálná a cégek adókedvezményeit, és a külföldön harcoló amerikai csapatok létszámának csökkentése révén megtakarított összegeket is a gazdaság élénkítésére költené. Mindez jól hangzik, azonban kérdéses, hogy milyen mértékben valósítható meg a fojtogató államadósság béklyójában. A bankóprés beindítása még tüneti kezelésnek is kevés lehet, ráadásul a deficitet eddig készségesen finanszírozó Kína korábban figyelmeztette Washingtont: konkrét megoldást vár az adósságproblémára.
Egyértelmű, hogy Peking nagyon nem szeretné, hogy Washington infláció gerjesztésével „csökkentse” államadósságát. Ha már Kína: Washingtonnak kezelnie kell azt a helyzetet, hogy a világ ismét többpólusúvá válik, és a nagyok asztalánál Kína mellett Brazília és persze Oroszország is helyet követel magának. Arról nem is beszélve, hogy a jelek szerint nemigen tudja, mihez kezdjen Iránnal és Szíriával – a közvetlen katonai beavatkozás ma nem opció, de az ország tekintélyének megőrzése is fontos. Egyik sem kis probléma – csak remélni tudjuk, hogy Obama képes lesz megbirkózni velük. Hiszen döntései az egész világ jövőjét befolyásolják majd.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok