2010. március 03., 10:332010. március 03., 10:33
E válaszból sokan csak annyit vettek észre, hogy az államfő megint jól odapörkölt a médiamoguloknak, akik ostorozására a választási kampányát is építette. Akiket olyan kétes hátterű üzletemberekként próbált bemutatni, akik a háttérből akarják dirigálni a politikát, és üzleti érdekeiknek megfelelően kímélet nélkül törnek pálcát egyik vagy másik politikus feje fölött. Szóval, bizonyára sokan szórakoztak is e kijelentésen, és elkönyvelték, hogy az államfő tényleg egészséges, szavaival is hozza a régi formáját.
Pedig hát e kijelentés éppen egy olyan neurotikus tünetről árulkodik, mely meglehetősen gyakran tetten érhető a hazai politikusok és a sajtó kapcsolatában. Megannyi politikai vezető gondolja azt, hogy aki újságíró, az kivétel nélkül bértollnok. Zsoldos, akinek egyetlen önálló gondolata nincsen, aki a nap 24 órájában a háttérben meghúzódó tulajdonosok utasításait követi. Ha pedig kérdései vannak, azok a mogulok mögöttes szándékait fedik.
És ilyenkor már nem is a kérdésre válaszolnak, hanem arra a vélt összeesküvésre, amelyet a kérdés mögé gondolnak. Olyanformán, mint a nyuszika, aki azzal a szándékkal indul a medvéhez, hogy elkérje a létrát, de mert az úton végig azt hajtogatja, hogy a medve úgysem fogja odaadni, ezért, amikor odaér, már csak azt üvölti: „Tudod mit? Fújd fel a létrád!”
Ezt tette Traian Băsescu az egészségéről kérdező újságírókkal. Pedig hát, ha baj van az államfő egészségi állapotával, az mindenképpen közérdekű információ. Olyan, amire okkal kérdez rá az újságíró. Az efféle neurózis a hazai magyar elöljáróknál sem ritka; pedig hát a munkáját lelkiismeretesen végző, energiáit a köz érdekébe állító politikus és a hasonló szellemben dolgozó újságíró viszonyának nem kellene szükségszerűen rossznak lennie. Egy-egy ledorongoló nyilatkozat után sokakban ébred az az érzés, hogy a politikusnak mégiscsak van valami takargatnivalója. Különben nem így válaszolna.
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.