2011. február 17., 11:012011. február 17., 11:01
Ez sokakat nem is zavar, sőt bizonyos körökben megtörténik, hogy értelmetlen magyarkodással vádolják meg azt a társukat, aki magyar nevén emleget egy román intézményt vagy egy hivatalos okiratot.
Ez ellen tenni nagyon nehéz, hiszen már-már önfejűnek kell lenni ahhoz, hogy önszorgalomból elsajátítsuk a magyar szóhasználatot, az pedig óriási akaraterőt és türelmet igényel, hogy legalább a közvetlen környezetünkben élőkkel is megértessük: a bérlet semmivel sem kevesebb, mint az abonament, csak rövidebb. Ráadásul sokan azzal sincsenek tisztában, hogy ahol a magyarság számaránya meghaladja a 20 százalékot, a törvény szerint magyar nyelvű kérvénnyel is fordulhatnak a közigazgatási hatóságokhoz, a hivatalos ügyeket magyar nyelven intézhetik, magyarul szólalhatnak fel a bíróságon. Az már más kérdés, hogy az illetékesek a legtöbb helyen ezt nem teszik lehetővé, így a makacs ragaszkodás az anyanyelvhasználathoz csak idegeskedéssel és időveszteséggel jár. Ám a probléma megoldását elsődlegesen nem is az irodákban, hanem önmagunkban kell keresni. Az „átállást” immár egyre több civil szervezet, kiadvány és honlap bátorítja. Ezek nem csak egyszerű nyelvápoló szerepet töltenek be: olyan honlap is van, amely az intézménynevek és szakszavak magyar megnevezése mellett csokorba fogja például az erdélyi magyar orvosok, közjegyzők és ügyvédek névsorát. Eme gyakorlatias szolgáltatások jó esetben azt eredményezhetik, hogy nemcsak a már eleve elkötelezett nyelvőrzők böngészik majd ezeket az oldalakat, hanem azok is, akik egyébként jól tudják, gondjukat-bajukat szívesebben mondják el anyanyelvükön. S ily módon talán az igénytelenebb, érdektelenebb rétegben is lassacskán tudatosul, hogy Erdélyben magyarnak lenni és magyarul beszélni természetes. Egyúttal azt is megérti, ez nemcsak jogokkal, de kötelezettségekkel és sok-sok tanulással is jár.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok