2011. augusztus 24., 07:112011. augusztus 24., 07:11
A jelenség, sajnos, nem afféle háromszéki különlegesség – bár a székely magyarság gerince megroppantásának mindenkori szándéka egyértelmű. Hiszen gondoljunk csak arra, hogy Erdély-szerte hol és milyen mértékben érvényesülhet például a regionális nyelvek, Románia által is elfogadott chartájának az a kitétele, amely szavatolja az anyanyelv korlátlan használatát. Segítek: sehol.
Mert a Háromszéken most felújuló és másutt is tapasztalható mindenkori lélektani nyomással párhuzamosan sajnos mi, romániai magyarok, németek, szlovákok, ukránok, szerbek, tatárok, törökök, egyszóval mind a közel húsz nemzeti kisebbség megszoktuk a másodrangúságot, beletunyultunk a hivatalosnyelvűségbe. És segítek: Erdélyben azért mégiscsak van néhány olyan helység, ahol az ott élő nemzeti kisebbségnek a részaránya messze a húszszázalékos küszöb alatt áll, mégis kiírták a város vagy a falu nevét az adott nemzeti kisebbség nyelvén. Egyszerűen a történelmi hagyományok és a jóérzés okán. Nem árulom el e helyeket, nehogy úgy járjak, mint az a gyermek, aki valamikor a két világháború között arra a kérdésre válaszolva, hogy milyen iskolába jár, azt mondá, hogy: magyarba; s arra a kérdésre, hogy hol van az az iskola, azt felelé: nem mondja meg, mert Angelescu azt is bezáratja.
A keserű viccet félretéve: a háromszéki Angelescu mostani támadása annál súlyosabb, hogy a magánszférát is érinti. Eszerint egyetlen vállalkozó sem írhatja ki a cégérre, hogy az ő portékája a legjobb, és természetesen eladó; s be kellene tiltani Romániában minden, de mindenféle nyelvű cégtáblát és reklámszöveget. Ami akkora és olyan primitív butaság, mint maga a háromszéki alprefektus. Mondjuk: az enedik hatványon. A nyelvgyilkosok elleni legjobb védelem márpedig a többnyelvűség. Bátran és szabadon.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok