2011. október 05., 09:222011. október 05., 09:22
A Ziua de Cluj internetes oldala az évszámokat igen lezserül használva ugyan, de cikkben emlékezik meg a templom történetéről, rámutatva, hogy a minorita tulajdonban lévő épületegyüttes a húszas években került a görög katolikusokhoz. Leírják azt is, hogy a templom alatti temetkezési helyet 1999-ben egy fúrás nyomán fedezték fel véletlenül, akárcsak azt, hogy 1785 és 1920 között temetkeztek ide „az emberek”. Hogy milyen emberek temetkeztek ide, egy, a lap netes kiadására feltöltött kisfilm hivatott kifejteni – a 7 perces, a Realitatea Tv által rögzített felvételen Teodor Lazăr görög katolikus pap mutatja be a sírhelyeket az újságíróknak.
Kiderül, a halál nem válogat: egykor többféle társadalmi funkciót betöltő elhunytak nyugszanak itt, bár legtöbben a templomépítést támogató nemesek, van köztük egy polgármester, egy postás, sőt egy népügyvéd is. Utóbbit fontos most románul is leírnunk: avocatul poporului. Később megismerkedhetünk a népügyvéd emlékhelyével: Dési Annának hívják, 1827-ben hunyt el, és neve alatt ez áll: „PAUPERUM ADVOCATI” (a szegények védelmezője – a szerk.).
A filmen egyébként, amint körülpásztáz a kamera kizárólag magyar sírfeliratokat látni. Az atya siet megjegyezni, hogy a százötven sírhely elfoglalói nem csak magyarok, sok köztük a román. Majd pontosít: főként magyarosított nevű románok ők. Elmondja, hogy sok örményt helyeztek itt örök nyugalomra, akik nélkül nem épülhetett volna fel a székesegyház, végül felhívja a figyelmet egy kuriózumra, mely akár különös turisztikai attrakció is lehet egykor: egy szerb is ide temetkezett, közli, és rövid találgatásba kezd, hogy miképpen kerülhetett ide ő, mármint a szerb, aki itt hamvad magányosan a szűk folyosó túloldalán. Nosza, átmegy a szenzációéhes kamera is a szűk folyosó túloldalára, ráfókuszol a sírfeliratra, ahol a szerb szomorog – „e sîrbă” silabizál közben önfeledten az úr filológus szolgája. A néző pedig a következőket olvashatja: „MIHÁLITZ KAROLINÁNAK SZELÍD HAMVAIT E SÍRBA. ÉDES EMLÉKEZETRE SZÍVÉBE REJTETTE SZERETETT FÉRJE VÁRADI CZICZIRI ANTAL […]”
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok