2012. augusztus 23., 02:242012. augusztus 23., 02:24
A fő kérdés nem is az, hogy szükség van-e az úgynevezett nulladik osztályokra – hiszen a vak is látja, hogy kezdeni kell valamit a romániai oktatás egyre kilátástalanabb helyzetével –, hanem az, hogy hosszú távon esélyt kap-e a kezdeményezés bármilyen eredmény elérésére, vagy egy újabb kormány egyszerűen lesöpri azt az asztalról, mindössze azért, mert nem ő találta ki.
Ne felejtsük el, hogy Victor Ponta miniszterelnök május végén még azt nyilatkozta: a következő tanévre mindössze azért tartották fenn a nulladik osztályokat, mivel hatalomra kerülésükkor már javában zajlottak a beiratkozások, de jobb lett volna, ha ezt az osztályt létre sem hozzák. Ecaterina Andronescu oktatási miniszter egyenesen bizarrnak tartja az intézkedést.
A romániai tantervek, az oktatás helyzete persze már a rendszerváltás óta folyamatosan alakul pontosan annak köszönhetően, hogy az ország kormánykereke mögött egymást váltó politikai alakulatok – amelyek rendszerint halálos ellenségként és semmiképpen nem partnerként tekintenek egymásra – meg sem próbálják folytatni elődeik munkáját, megtartani a jó elképzeléseket, és korrigálni a hibás lépéseket hanem minduntalan lesöprik az előző kormány intézkedéseit, mindent a nulláról kezdve. Ez a fejetlenség pedig hosszú távon oda vezetett, hogy az érettségi eredmények kihirdetése országos gyászünnep lett, a mindenkori oktatási miniszter pedig a vállát vonogatja, és a diákokat okolja, amiért nem készültek fel kellőképpen a megmérettetésre. Hogy is készülhetnének fel, ha olykor egyik félévről a másikra gyökeresen átalakul az egész tanterv, a pedagógusok pedig a fejüket kapkodják, és tanítás helyett rendszerint csak tüzet oltanak?
Az oktatás átalakítása most megint a nulláról kezdődik, jelen esetben a nulladik osztálytól. A szomorú, hogy éppen a honatyáknak lenne szükségük előkészítő iskolára, ahol játszva tanulhatnák meg, hogy a politika, egy ország vezetése egyáltalán nem játék.
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.