2013. február 21., 07:342013. február 21., 07:34
Ezt a román miniszterelnök világosan értésre is adta, amikor a minap egyenesen Románia ellenségeként határozta meg Orbán Viktort és a Fideszt. S ha ehhez hozzáteszem, hogy Ponta külügyminisztere, Titus Corlăţean egyenesen Füzes Oszkár bukaresti magyar nagykövet kiutasítását helyezte kilátásba, amiért utóbbi védelmébe veszi a székely magyarok zászlóját és autonómiatörekvéseit, akkor ugye teljesebb a kép. Persze azért azt sem szabad szem elől téveszteni, hogy a bukaresti kormányberkekből indított és a híréhes sajtó által szított székelyzászló-üggyel, a MOGYE magyar tagozatának gáncsolásával, a Székelyföld beolvasztását célzó közigazgatási átszervezés tervével Ponta tulajdonképpen bosszúhadat üzent a romániai magyarok, ezen belül főleg a székelyek ellen, amiért – az RMDSZ álláspontjával ellentétesen! – nem is egyszer támogatták szavazataikkal ősellenségét, Traian Băsescu államelnököt.
Nos, ezek a tényezők adják a március 9-i Mesterházy–Ponta-találkozó savát-borsát, ha lesz annak egyáltalán íze. Hiszen módfelett kíváncsi vagyok, hogy a semmi újat nem hozó nemzetstratégiáját január 16-i, kolozsvári kihelyezett ülésén elfogadó MSZP előáll-e Pontának a romániai magyarság elleni lelki hadviselés dolgával, vagy marad a mindenkori gyakorlat? S hát az autonómia dolgával, amelynek igényét Romániában minden magyar politikai alakulat s a közakarat is megfogalmazta?
Kolozsváron Mesterházy arról beszélt, hogy a Pontával ápolt baráti szálon is megpróbál hatni a határon túli magyarságot érintő kérdésekben, s hogy az MSZP eddigi nemzetpolitikáján változtatni kíván. Ezeket akkor hiszem el, ha Budapest után pont a Viktorhoz hasonlóan Victor Ponta is védelmébe veszi és elfogadja a székely zászlót, a MOGYE-t, a magyar többségű közigazgatási egység létrehozására tett RMDSZ-javaslatot, általában a romániai magyar autonómiaigényt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok