2010. március 08., 10:232010. március 08., 10:23
Hogy még érthetőbb legyen: noha a tengeren túli korteshadjárat idején Barack Obama még szívvel-lélekkel támogatta az Ottomán Birodalom által elkövetett tömegmészárlást genocídiumnak elismerő törvénytervezet megszavazását, elnökként ma már éppen azért gyakorolt nyomást a képviselőház külügyi bizottságára, nehogy elismerjék az „örmény holokausztot”.
Az Egyesült Államok számára ugyanis Törökország kulcsfontosságú állam: katonákat küldött Afganisztánba, megnyitotta repülőtereit az iraki hadműveletekben részt vevő amerikai gépek előtt, és ami még ennél is fontosabb: a Biztonsági Tanácsban jelenleg Törökország elnököl, emiatt pedig meghiúsulhat az Irán elleni újabb szankciók bevezetése.
Ennyit tehát az államfők szavahihetőségéről, kampány idején tett ígéretük betartásáról, avagy: sic tranzit gloria Obama. Hazai vizekre evezve kifejezetten az hat illúziórombolóként, ahogy a román politika két veteránja jelenleg befolyást gyakorol a közéletre.
Nagyon erős a kontraszt: miközben a 94 éves Ion Diaconescu, a román parasztpárt és a bukaresti képviselőház volt elnöke (még abból az időből, amikor az RMDSZ 1996 és 2000 között először volt hatalmon) a kommunizmus idején börtönben eltöltött tizenöt év szenvedéseiért pereli a román államot, és teljesen visszavonult a nagypolitikából, aközben a nyolcvanadik életévét taposó Ion Iliescu exállamfőt – akinek a ’89-es rendszerváltás, a hatalomátmentés idején betöltött szerepét ma sem sikerült pontosan tisztázni – valósággal sztárolják az Atheneumban rendezett születésnapi partiján, és ma is meghatározó szerepe van az ellenzéki baloldal irányítása terén.
Holott bizonyosak lehetünk benne, hogy egészen másként festene a román politika színvonala, és maga az ország is előrébb tartana, ha a két politikus közül a kommunista rezsim üldözöttje, és nem kiszolgálójának szavára figyelnének többen.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok