JEGYZET – Jogi végzettségéhez és közjogi méltóságához képest a miniszterelnök, enyhén szólva, jó nagy furcsaságot mondott.
2014. augusztus 26., 19:422014. augusztus 26., 19:42
Helyesebben: úgy szólta el magát, ahogy a legdilettánsabbak sem mindig teszik. A nézettségi mutató mintájára ideje volna már bevezetni a megunás hatásfokmérőjét is, hogy az utóbbi napokban állandóan fennforgó, önmagát agyonfényező hírtévé valamiben igazán leg-leggé válhasson. Igen, most én is a tíz esztendőre elítélt és azonnali hatállyal hűvösre tett médiamogulra célzok, akinek peréről a folyamatosan csácsogó, beszédkényszeres kis riportercsukák a miniszterelnököt is megkérdezték.
És ekkor ütött be a megabaki: a néhai gyakorló ügyész nem arról beszélt, hogy állítólag egyes bizonyítékokat figyelembe se vettek azok, akiknek ez volna a dolguk, másokat túlságosan átlátszóan átpolitizáltak, tehát nem egy magát jogállamnak tartó ország jogász miniszterelnökeként, hanem a Caragiale-darabok jellegzetes félművelt külvárosi aranyifjaihoz hasonlóan arról elmélkedett, hogy az egyetlen CNN-nel társult hírcsatorna alapítóját nem lehet csak úgy, ni egyszerűen bevarrni.
Mit fog ehhez szólni a CNN és a magára valamit is adó világ?! Mert ez a fontos! A világ meg a CNN! Nem a hamisítatlan rendőrállami húzások! Egyébként sem vagyok olyan biztos abban, hogy a CNN tudja, kiről-miről is van szó. Félő, hogy ez a társultság inkább dörgölőzést jelent, vagy olyasféle távoli rokonságot, ami az újlatin népek közt dívik: egyesek a rokonságot tartják, mások a távolságot.
De visszatérve a miniszterelnökhöz: ezúttal ismét a többosztatú személyiségéről tanúskodott ugyanúgy, mint amikor egy kérdéses törvénnyel kapcsolatban azt mondta: kormányfőként aláírta, mint képviselő ellene szavazott. Ilyen esetekben van aztán nekem külön örömre alkalmam, és kellőképpen örvendezem is anyanyelvünk gazdagsága mián. Mert az általunk többé-kevésbé ismert nyelvekben az egyéni vélemények éles kiszögelléseit lekerekítendő általában egy kifejezést használnak: nézőpont kérdése.
A mi nyelvünkben viszont kapásból négy hasonló találat is van: szempont, nézőpont, látószög, egyéni meglátás. Most sajnálhatja igazán a fenti úriember, hogy nem beszél magyarul: milyen jól mondogathatná, hogy a nézőpontja nem egyezik a látószögével, egyéni meglátásait pedig nem mindig lehet szempontnak nevezni. Egyszóval Hofit idézve: Látja? Nem látja? Na, látja!
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!