VEZÉRCIKK – Európa számos pontján vészhelyzet alakult ki a tömegesen érkező bevándorlók miatt, és egyértelművé vált: a kontinens országai külön-külön képtelenek megbirkózni az emberáradattal.
2015. augusztus 24., 00:122015. augusztus 24., 00:12
2015. augusztus 24., 17:032015. augusztus 24., 17:03
Egységes elképzelés, stratégia hiányában az EU tagállamai, valamint az EU-n kívüli, a menekültkérdésben ugyanúgy érintett országok egyéni módon próbálnak megoldást találni a helyenként katasztrofális állapotokra.
Törökország falat épít a szíriai határának egy részére, Magyarországon őszig teljesen elkészül a kettős határzár a déli határszakaszon, Macedóniában pedig szükségállapotot hirdettek ki az ezer fős csoportokban özönlő migránsok miatt, akik ellen már a hadsereget is bevetették.
Történelmi pillanatoknak, újkori népvándorlásnak vagyunk tehát tanúi, amellyel szemben az öreg kontinensnek egyelőre nincsenek hatékony eszközei, mivel a menekülteket nem képes feltartóztatni, de biztos egzisztenciát, jólétet sem tud biztosítani valamennyiük számára. Így a következmények egyelőre beláthatatlanok.
„A bevándorlók nagy többsége valóban az életét féltve menekül. A kerítés nem érdekli őket. Azt mondták, ennél nagyobb kerítésen is átjutottak, ez sem fog gondot okozni nekik” – tolmácsolta honfitársai eltökéltségét egy magyarországi lapnak nyilatkozva egy 32 éve Szegeden élő szír mentőorvos. Tény, hogy a menekültek jelentős része háború és mérhetetlen szegénység elől igyekszik Európa oltalma alá, de tömegesen érkeznek olyanok is, akikkel otthon elhitették, hogy az itteni jóléti államok mindenkit szívesen befogadnak.
Ami persze közel sincs így, és ezt egyre több európai vezető, brüsszeli eurobürokrata kénytelen kimondani. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke vasárnapi felhívásában arra int, hogy a menekültválságot az EU országainak közösen kell megoldaniuk. Vélhetően ő is belátta, hogy a 28 tagállam által képviselt 28 nemzeti álláspontot eleve kudarcra ítéltetett.
Hogy mi lehetne az egyszerre humánus és ésszerű európai megoldás, az egyelőre a jövő zenéje, csakhogy azonnal cselekedni kellene. Ideje volna elgondolkodniuk ezen a román hatóságoknak is, amelyek adott esetben nem hivatkozhatnának arra, hogy váratlanul érte őket a magyar–szerb határon felépült drótkerítést kikerülő migránsok rohama.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!