Nemzetpolitika a gyarapodás jegyében

Nemzetpolitikai elveinket, céljainkat, illetve az ezekre épülő programokat és intézkedéseket ennek a kiemelt feladatnak a szolgálatába állítottuk. Ha egységes nemzetről beszélünk, fontos tisztáznunk, hogy mi köti össze ennek a közösségnek a tagjait, őseinket és a még meg nem születetteket a világ bármely pontján. Minket az egymás iránt érzett szeretet és a közös akarat kell hogy összekössön, amely a világ valamennyi magyarját szolgálja.

Ez a közös akarat kizárólag az egymás iránt érzett felelősségre, odafigyelésre épülhet. A határokon átnyúló magyar–magyar kapcsolatok terén ezért a közös jövőbe tekintés és a kölcsönös felelősség az iránymutató: az új alaptörvény deklarálja a magyar nemzet összetartozását és Magyarország felelősségét a külhoni magyarság iránt. Az eddigi megfogalmazáshoz képest sokkal erősebben fejezi ki a külhoni magyarság iránti felelősségünket és a magyar nemzeti közösségek elválaszthatatlan egységét.

Ez az elválaszthatatlan egység a közjogi egység helyreállítása iránti felelősségünket is kijelölte. A bizalom helyreállításának legjelentősebb lépéseként a magyar Országgyűlés 2010. május 26-án elfogadta a magyar állampolgárságról szóló törvény módosítását, bevezetve az egyszerűsített honosítási eljárást, lehetővé téve, hogy a külhoni magyarok lakóhelyük elhagyása nélkül felvehessék a magyar állampolgárságot. Mára a leadott honosítási kérelmek száma eléri a 320 ezret, míg az eskütételek száma meghaladta a 270 ezret.

A gördülékeny ügyintézés és az egyszerűsített honosítás sikere az igazságügyi, a belügyi, a külügyi és a nemzetpolitikai területek kiváló együttműködésének köszönhető. Nemzetpolitikai szempontból az egyszerűsített honosítás folyamata történelmi jelentőségű eredmény, egy olyan történelmi súlyú sikertörténet, amely hozzájárul a magyar nemzeti összetartozás és a magyar identitás megerősítéséhez. Bizonyosságul szolgál a magyarságra a múltban és jelenben egyaránt jellemző sajátosságra, hogy bármekkora is legyen a velünk szembeni nyomás, az ellenható erő, az nem tudja letörni a magyar identitás kifejezése iránti vágyat.

A nemzetpolitika eddigi eredményeit számba véve egy világos, tégláról téglára építkező folyamatot láthatunk. 2010 a gyökeres fordulat, az irányváltás, az új alapelvek lefektetésének éve volt. Ezt követően 2011 az építkezés évének bizonyult, a konkrét programok elindításáról szólt. Az év november hónapja jelentős változásokat eredményezett. 2011. november 17-én megalakult és megtartotta első ülését a Magyar Diaszpóra Tanács.

A testület a világon szétszórtságban élő magyarok szervezeteinek közös fóruma, amely megteremti a diaszpóra magyarságának önálló képviseletét. A magyar kormány kiemelt szándéka ugyanis a diaszpórával erősebb, szorosabb viszony kialakítása. A magyar diaszpóra szervezeteinek képviselői a világ legkülönbözőbb pontjairól érkeztek Budapestre, hogy megosszák velünk és egymással tapasztalataikat, problémáikat, javaslataikat. A tanács elnökségi tagjai folyamatos, operatív kapcsolatban állnak a magyar kormányzattal, illetve képviselik a diaszpóra magyarságát a Magyar Állandó Értekezleten (Máért), amely így mára nemcsak a Kárpát-medencei szervezeteknek, hanem valóban a világ valamennyi magyar szervezetének egyeztető fórumaként szolgál.

A Máért 2011. november 23–24-én megtartott X. ülése komoly sikerrel zárult. Megmutatkozott a magyar szervezetek közös akarata, egységes célja: a tanácskozás legnagyobb eredménye a Magyar nemzetpolitika – A nemzetpolitikai stratégia kerete című stratégiai dokumentum elfogadása volt, amely a kérdéskör egészét áttekintve szolgál iránymutatásul minden, a külhoni magyar társadalmak számára fontos problémában. Ebben kiemeltük, hogy átfogó célunk a külhoni magyar nemzeti közösségek gyarapodása, amelyet négy alapvető szempontból közelítünk meg: számbeli, szellemi, gazdasági és jogi gyarapodás. Kiemelkedő fontosságú a számbeli gyarapodás, azaz hogy a magyar közösségek létszáma nőjön, a magyarság ne asszimilálódjon.

A szellemileg gyarapodó közösség erős magyarságtudattal, versenyképes tudással bír, és kulturális értékeit őrzi, fejleszti. A gazdasági gyarapodás összehangolt fejlesztéssel, a határon átnyúló kapcsolatok és a rendelkezésre álló lehetőségek, források jobb kihasználásával valósulhat meg. A jogi értelemben vett gyarapodás pedig azt a célt foglalja magában, hogy az adott magyar közösség jogait magabiztosan használja, védi, és bővíteni kívánja. Az átfogó cél érdekében a dokumentum lépéseket fogalmaz meg a magyar közigazgatás, a magyarországi társadalom, a külpolitika, a támogatáspolitika, az oktatás, a gazdaságfejlesztés és számos egyéb területen.

Az idei év a cselekvés és a stratégiai dokumentum gyakorlati megvalósításának éve lett. 2012-ben három kiemelt programra fókuszáltunk. Az egyik a Határtalanul! osztálykirándulási program. Célja, hogy valamennyi, közoktatásban tanuló magyar fiatal tanulmányai során legalább egyszer a magyar állam támogatásával eljusson a szomszédos országok magyarlakta területeire. Reméljük, a személyes tapasztalatok, ismeretek és kapcsolatok révén átélt valósággá válik a program résztvevőiben az összetartozás érzése.

Azért is fontos ezt a munkát az iskoláskorban elkezdeni, mert ebben a korban a legfogékonyabbak a fiatalok a közösség érzésére, és a gyerekek élményei által szüleikhez, nagyszüleikhez, azaz egy szélesebb réteghez is eljutnak ezek a pozitív tapasztalatok. Ahogyan a stratégiai dokumentumban is megállapítottuk, az oktatás különböző szintjeinek megerősítése kulcstényező a magyar identitás továbbörökítésében. Az idén egy eddig elhanyagolt területet, az óvodákat választottuk legfontosabb témánkká: az óvodaválasztás és az óvodai-iskolai beiratkozások kérdése került fókuszba a nemzetpolitikában.

2012 kiemelkedő projektje lett a Külhoni magyar óvodák éve program. Az volt a célunk, hogy felhívjuk a külhoni magyarság figyelmét az anyanyelvi óvodai nevelés fontosságára. Terveink szerint az elkövetkező években az oktatási intézményrendszer további színtereit célozzuk meg. A harmadik fontos idei program a külhoni magyarok jogsegélyének biztosítása. Rendkívül fontos, hogy a magyarságuk miatt jogsérelmet szenvedett emberek azt érezzék, nincsenek magukra hagyva. Mögöttük áll a magyar kormány, és kész a szükséges segítséget megadni nekik.

A Kisebbségi Jogvédő Alapítvány és Intézet 2012 júniusában állt fel. Örülünk, hogy ebben a feladatban partnerre találtunk az egyetemi és tudományos szférában. Ezt a munkát ugyanis csak velük és a külhoni magyar jogsegélyt nyújtó szervezetekkel együtt tudjuk sikerrel végezni. A jogsértések feltárása és dokumentálása, a jogsérelmekkel kapcsolatos eljárások támogatása mellett a Kisebbségi Jogvédő Intézet nyári egyetemet is szervezett azzal a céllal, hogy elősegítsük a fiatal jogászok képzését, valamint egy hálózat kiépítését közöttük.

Jelenleg előttünk áll a Magyar Diaszpóra Tanács második, illetve a Máért tizenegyedik ülése. Az október 8-án és 9-én rendezendő tanácskozások tovább erősítik a Kárpát-medence, a diaszpóra magyar közösségei és Magyarország együttműködését, hogy közösen hozhassuk meg az újabb meghatározó döntéseket a nemzetpolitikai stratégiában kijelölt irányok mentén.

Pontosan tudjuk, hogy egy nemzet fennmaradása, gyarapodása folyamatos erőfeszítéseket igényel. Egy nemzeti közösség a rá jellemző sajátosságok összessége: emberek közös múlttal, hagyománnyal és kultúrával. Feladatunk van, amelyet csak összefogással, az egymásra való odafigyeléssel vihetünk sikerre. Ez az alapja gyarapodásunknak, amely a kiszámítható, versenyképes és büszkeségre okot adó közös magyar jövő záloga.

Répás Zsuzsanna
A szerző a magyar kormány nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára