VÉLEMÉNY – Azt tartják, a városimázs építésének leghatékonyabb eszköze a sport és a kultúra. Egy futballcsapat sikerei vagy egy visszhangos előadásokat felvonultató, díjakat beseprő színházi társulat hamarabb felrajzol egy települést a térképre, mint a legnagyobb volumenű infrastruktúra-fejlesztés.
2015. szeptember 22., 22:582015. szeptember 22., 22:58
Annak áldásait ugyanis csak azt követően tapasztalhatja meg az odalátogató, ha a sport és a kultúra előzetesen elvégezte mágnesmunkáját.
A párhuzam különösebb megerőszakolás nélkül alkalmazható az országimázs-alakítás vagy a nemzetiségpolitika területére is. A Kárpát-medence magyarságának helyben maradását azonos „rangban” szolgálják a hagyományőrzést és az oktatáspolitikát célzó támogatások vagy a sportcélú pénzügyi segítségnyújtás. S akkor az ifjúság testi-lelki nevelésének erodálhatatlan érvrendszerét még fel sem vonultattuk.
Csíkszeredában a helyi FK égisze alatt két éve működik a Székelyföldi Futballakadémia, amely lehetővé tette, hogy tehetséges gyerekek szülőhelyükhöz közel, megfelelő edzői felügyelet mellett, jó infrastrukturális körülmények között teljesíthessék ki adottságaikat. S közben az otthonul szolgáló Hargita megyei város is színvonalas edzőbázisokkal gazdagodott. A strukturális szimbiózis pedig nem utolsósorban a felnőttkorhoz közeledő fiatalok számára is felvillant vonzó karrierperspektívákat. Ami, mint tudjuk, a magyar futballjövő szempontjából sem elhanyagolható hozadék.
A román közeg ingerküszöbét csak a napokban érte el a jelenség, de akkor mindjárt túl is loccsant rajta. Persze már önmagában aberráns elképzelés, hogy egy kormány futballcsapatot vásároljon, pláne egy másik országban, de ez senkit sem akadályozott meg abban, hogy szinte nemzetbiztonsági kockázatot vizionáljon egy futballcsapatban.
Természetesen a magyar állam futballakadémiát teremtő gondoskodása könnyedén eredményezheti azt, hogy a Csíkszeredai FK rövidesen a román elsőosztály kapuit ostromolja, de az legfeljebb sporteredményként kategorizálható, nem pedig államellenes diverzióként. Persze nem árt majd akkor egy kis nemzetbiztonsági átvilágítás...
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!