2011. január 24., 09:412011. január 24., 09:41
Mindennek az lett a következménye, hogy csökkent a nemzetbiztonsági szervek kötelékeiből nyugalomba vonult személyek egy részének járandósága is, hiszen például számtalan egykori alkalmazottról kiderült: úgy vonulhatott nyugalomba, hogy közben nem töltötte le teljes szolgálati idejét. A legnagyobb felháborodás amiatt tört ki, hogy az új jogszabály alapján minden nyugdíjat a nyugdíjalaphoz való hozzájárulások alapján számolnak ki – márpedig a katonák és rendőrök mindig is speciális nyugdíjalapba fizették be hozzájárulásukat, ezáltal járandóságuk speciális státusa most valamelyest megszűnt. Persze meg lehet érteni a fegyveres erőknél évtizedeket leszolgált veteránok abbéli tiltakozását, hogy a kormány egy már általuk elnyert jogot, a nyugdíjat igyekszik lefaragni, vagy hogy Emil Boc úgy értelmezi a legfelsőbb bíróság ítéletét, miszerint az csak a perben álló, és nem valamennyi nyugdíjas esetében függesztette fel az átszámítását. Ám azzal nehezen lehet egyetérteni, hogy sokan egyfajta szent tehénként, a társadalom kasztjaként tekintenek a fegyveres erőkre, amelynek privilégiumait még akkor sem szabad megnyirbálni, ha az állam maholnap képtelen folyósítani a közalkalmazottak bérét vagy az állami nyugdíjakat. Manapság, békeidőkben is úgy beszélnek a hadseregről – például a katonákat az ország első számú nagyköveteinek nevező védelmi miniszter –, mint Románia államiságának, modernizációjának, fejlődésének letéteményeséről, holott csak a sorkatonai szolgálaton átesett férfiak sokat tudnának mesélni a tiszti és altiszti kar képviselte erkölcsi, intellektuális „képzettségről”. A román hatóságoknak el kell dönteniük, hogy háborús állapotokra vagy modern, a tudásalapú társadalmat támogató reformra kívánnak berendezkedni. Vagyis hogy a fegyveres erők előjogainak dédelgetését vagy mondjuk az oktatás fejlesztését tekintik nemzetbiztonsági kérdésnek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok