2011. január 28., 10:212011. január 28., 10:21
Az első ilyen téma a választójog kérdése, amely máris jelentős vitákat gerjeszt Magyarországon. A kormánytagok és más, kormánypárti politikusok nyilatkozataiból az már egyértelműnek tűnik, hogy a szavazati jog biztosítása a határon túli új állampolgároknak szinte már eldöntött kérdés – csupán még az szorul tisztázásra, hogy ez milyen formában valósuljon meg. Ennek kapcsán máris számos elégedetlenkedő megnyilvánulást tapasztalhattunk, és valljuk meg: jogosan, hiszen a határon túliak szavazatainak elsősorban nem ők, hanem az anyaországiak viselnék a következményeit, ami valóban nem korrekt.
A balliberális oldal – amely leginkább ellenzi a választójog kiterjesztését – persze elsősorban attól tart, hogy a határon túliak az előző kormány nemzetpolitikáját – vagy inkább annak hiányát, az elszakított területeken élők kollektív élősködőnek tekintését és „lerománozását” – megbosszulva elsősorban a jelenlegi kormánypártokra voksolnának. Hogy ez megváltozzék, inkább azon kellene ügyködniük, hogy vissszaszerezzék az eljátszott bizalmat. Mindemellett a választójog megoldása akkor lesz a legkorrektebb, ha a határon túliak külön a részükre elkülönített mandátumokról dönthetnek majd.
Ennél jóval veszélyesebb a különböző támogatások és illetmények kérdése. Az MPP egyik vezető politikusának felvetése, miszerint Budapestnek például gyermeknevelési támogatást is kellene biztosítania az új állampolgárok számára, legalább annyira veszélyes, mint amennyire felelőtlen. Ez ugyanis valóban olyan juttatás, amelyre csakis az lehet jogosult, aki – vagy akinek a családja – előtte különböző adók és járulékok formájában hozzájárult a magyar költségvetéshez. Nem szabadna ilyen meggondolatlan felvetésekkel azt a látszatot kelteni, mintha a határon túliak élősködni akarnának – ellenkező esetben könnyen megtörténhet, hogy a nemzet határok fölötti egységesítésére kidolgozott honosítási törvény a szándékolttal pontosan ellentétes hatást ér el.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok