JEGYZET – Az egyik szenátor égetően fontos kérdéssel kapcsolatos törvénytervezet megfogalmazását jelentette be: választókörzetén belüli, de azon kívüli emberek is esedezve fordultak hozzá, méltóztatna már kiagyalni az említett előírást, mert ez így már nem mehet tovább, olyasmik történnek szerte az országban, aminek következtében hosszú tömött sorokban fogják majdan elirányítani a mennyek országának kapuja elől a hívek hadait.
2014. december 16., 20:182014. december 16., 20:18
Holott ők nem is hibásak, ők mindent betű szerint vesznek, betartanak, követnek, csakhogy akarva, avagy akaratlanul álságos emberek állják el az üdvözüléshez vezető útjukat. Nem karddal, hisz aki fegyvert fog, fegyver által vész el, nem is alázatos ember szájára nem illő beszéddel, hanem hétköznapi csülkökkel és kolbászokkal, nem átallva összefőzni ezeket babbal-káposztával és imígyen ingerelni a mindössze ártatlanul örvendezni óhajtó tömeg orrát.
Szó, ami szó, ember legyen a talpán, aki képes ellenállni a gonosz efféle csalafinta cselvetésének. Hiszen ha tavasszal, nyáron, ősszel vagy télen történik, nincs semmi baj, de a nemzeti ünnepen, a karácsonyi nagyböjt kellős közepén?!
Íme, ezért folyamodtak honatyjukhoz, hogy a megszavazáskor az ő nevét felvevő törvényben kérjék vagy kötelezzék az egyház magasságos szolgáit, méltóztassák erre az évezredek álmát huszonöt éve hivatalosan is piros betűkkel ünneplő napon feloldani a szigorú böjti előírásokat. Hogy nyugodtan tipródhassanak az üstök körül, falják-csócsálják a zsíros mócsingokat anélkül, hogy elkárhozásuktól kellene közben rettegniük.
És hát milyen a jó honatya?! Választóinak kérése számára parancs. Ám nemcsak a kutyafejű média napszámosainak tűnt ez a nagy igyekezet kissé furcsának, de még a szenátorkollégák közt is akadt olyan, aki hitetlenül csóválta a fejét. Sőt olyan is, aki szerint akadna esetleg ennél égetőbb megszavaznivaló!
Ő viszont rendületlenül állt a vártán, és tartotta magát az embereinek adott ígérethez: tűzön-vízen át kivívja, hogy jövőre a nemzeti ünnep egyúttal böjti tilalomfeloldás is legyen, nehogy már néhány okoskodó miatt a paszulyt és káposztát csülökkel és kolbásszal szerető lelki szegények hada ne üdvözülhessen, kénytelen legyen titokban, szemét lehunyva vétkezni.
Vagy ami még ennél is szörnyűbb: a mennyek országának boldogsága reményében lemondani a kiadós könyöklés után papírtányérjukba löttyintett ínycsiklandó potyakajáról?!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
szóljon hozzá!