Balogh Levente

2019. március 29., 09:43

Nagykövetségbotrány újratöltve

Most hirtelen nem tudnám megmondani, volt-e már példa arra, hogy egy kormány egy éven belül szinte lépésről lépésre, szóról szóra ugyanazt az orbitális hibát kövesse el, a legcsekélyebb jele nélkül annak, hogy az első fiaskóból tanult volna.

Vagy arra, hogy az elképesztő ballépés után a kormány és annak feje, illetve a kormánypárt úgy kommunikáljon tovább, mintha semmi sem történt volna, és egyetlen felelősnek se görbüljön egyetlen haja szála se. Természetesen Viorica Dăncilă román miniszterelnök hétvégi performanszára gondolunk, amikor egy washingtoni rendezvényen arról beszélt: ő és a kormány eldöntötte, hogy Jeruzsálembe költözteti Románia izraeli nagykövetségét, így a költözés immár készpénznek vehető.

Aztán kiderült, hogy erről szó sincs: az államfői hivatal jelezte, hogy ebben a témában Klaus Johannis államfő mondja ki a végső szót, de még meg sem kapta a kormánytól azt a jelentést, amely a költözés indokait tartalmazza. Az eset azért furcsa, mert tavaly gyakorlatilag szóról szóra ugyanígy zajlott az incidens, azzal a különbséggel, hogy az elnök akkor lemondásra szólította fel a miniszterelnököt. Hogy ennek ellenére miért állt elő mégis újra a nagykövetség elköltöztetésének ügyével a miniszterelnök, annak több oka lehet.

Az egyik az, hogy a kormányoldal további jó pontokat akar szerezni az Egyesült Államok előtt, amely már döntött saját nagykövetségének elköltöztetéséről. Azzal, hogy Dăncilă megerősítette a költöztetés szándékát, úgy tett, mintha a bukaresti kormány elkötelezetten támogatná Donald Trump amerikai elnök közel-keleti politikáját. Egyúttal a rossz oldalra tolta Klaus Johannis államfőt, aki ezúttal is azonnal közleményben utasította helyre a kormányfőt a bejelentés miatt. Hiszen abban a színben tűnik fel, hogy – az Európai Bizottság hivatalos álláspontját felvállalva, miszerint Jeruzsálem legfeljebb megosztott fővárosként lehet Izrael és a majdan létrejövő palesztin állam fővárosa – szembe megy az amerikai politikával. Holott paradox módon épp Johannis az, aki rendszerint az EU-s kapcsolatok elé sorolja a Washingtonnal fennálló viszony szorosabbra fűzését, amikor az ország külpolitikai prioritásait ecseteli.

És ezzel meg is érkeztünk a másik, belpolitikai okhoz. A kormány a bejelentéssel újabb gumicsontot dobott a közvélemény elé, amelyet mindenki politikai szimpátiája függvényében ropogtathat. Ezzel pedig a minden eddiginél alacsonyabb színvonalú bukaresti sárdobálás martalékává tette az ügyet, amely valóban különös fontosságú. A Közel-Kelet gyakorlatilag egyetlen, a nyugati értelemben vett meghatározás szerinti parlamenti demokráciájának minősülő Izrael erkölcsi és politikai támogatása ugyanis megkülönböztetett fontosságú. Már csak azért is, mert felbecsülhetetlen segítséget jelent a terrorizmussal szembeni küzdelemben szerzett tapasztalata olyan időkben, amikor Európát az iszlamista terrorizmus fenyegeti, és továbbra is tízezrek indulnak útra a kontinens irányába a muzulmán többségű közel-keleti és észak-afrikai régiókból.

Az, hogy az Európai Bizottság köti az ebet a karóhoz a palesztin állam létrehozása ügyében, egyrészt valóban jogos lépés, másrészt viszont Jeruzsálem elismerése Izrael fővárosaként még nem jelenti feltétlenül azt, hogy a jövőben, Palesztina létrejötte után egy része ne működhetne annak a fővárosaként is. Az pedig végképp elfogadhatatlan, hogy egyes nyugat-európai uniós tagállamok kormányai a saját, egyre népesebb, bevándorló hátterű muszlim polgáraik voksaira ácsingózva állítsák pellengérre Izraelt.

Persze az okok között az is ott van, hogy mára a multikulturalitást teljesen torzan értelmező nyugati baloldal és a balliberális erők szemében a saját biztonságát és polgárait a terror ellen szinte háborús helyzetben védő zsidó állam lett fekete bárány, ezért még az antiszemitizmus is kezd a „haladó” körökben szalonképessé válni. A bukaresti kormány boszorkánykonyhájában azt is figyelembe vehették, hogy Bukarest szénája most rosszul áll Brüsszelben, ezért is álltak ki ismételten a Brüsszelben szintén nem túlságosan kedvelt Washington és Tel-Aviv mellett.

Ám igencsak kétséges, mennyire vesz komolyan Washington egy olyan szándéknyilatkozatot, amely semmilyen konkrétumra nem támaszkodik, viszont messziről ordít róla, hogy kül- és belföldön is kizárólag a kormány kampánycéljait szolgálja.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
0 HOZZÁSZÓLÁS
Makkay József 2019. március 28., csütörtök

Kormányzati szerencsejáték

Úgy tűnik, az igazságügyi jogszabályok önkényes módosításainak belföldi és európai botránya eltörpül a nagyobb gond mellett, amelyet a román kormány hűbelebalázs módjára elindított „gazdasági reformja” okoz.

Balogh Levente 2019. március 26., kedd

Tisztújításból konfliktusba

Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) a hétvégi tisztújító küldöttgyűlés előtt sem volt könnyű helyzetben, és nincs ez másként az új elnök megválasztása után sem. Most komoly az esély arra, hogy a saját „kezűleg” hozza még nehezebb helyzetbe magát.

Pataky István 2019. március 25., hétfő

A románokon múlhat az RMDSZ sikere

Kampányüzembe kapcsolt a román politikum, pedig két hónap van még az európai parlamenti választásokig. A pártok vezetői úgy járják az országot, mintha országos megmérettetés következne.

Balogh Levente 2019. március 22., péntek

Johannis kampányízű pótcselekvése

Ki az, aki nem igennel válaszolna, ha egy népszavazáson azt a kérdést tennék fel: Szeretné-e, ha jövő hónaptól mindent ingyen kaphatna meg, amit csak akar? 

-- Külsős szerző -- 2019. március 21., csütörtök

Muszlim kancellár Németországban? – Az Európai Néppárt jövőjéről

„Az Európai Néppárt elnöksége és a Fidesz egyetért abban, hogy a Fidesz felfüggeszti tagságát az EPP-ben, amíg az értékelő bizottság jelentése elkészül” – ez a kompromisszumos megoldás született az európai ernyőszervezet szerdai brüsszeli tanácskozásán.

Páva Adorján 2019. március 21., csütörtök

Március 15-ei hazugságok

Románia miniszterelnöke jobban tenné, ha Klaus Johannis államfőhöz hasonlóan meg se szólal március 15-én mindaddig, amíg nem igaz, amit mond.

Kiss Judit 2019. március 20., szerda

Madártávlat, rögvalóság

Ha egy ország turistacsalogató kisfilmet akar készíteni magáról, természetes, hogy a szebbik oldalát villantja fel, lévén, hogy a világ minden sarkából vonzani akarja a mozgóképfogyasztó nagyközönséget.

Rostás Szabolcs 2019. március 19., kedd

Politikai előjátékká silányított EP-választás

Bár a bukaresti balliberális koalíció pártjai még nem véglegesítették jelöltlistájukat, a kampány máris teljes üzemmódban dübörög, és nagy vonalakban már kirajzolódnak a pártoknak a májusi európai parlamenti választások alkalmából közvetített üzenete, stratégiája.

Bálint Eszter 2019. március 18., hétfő

Sztrádaszabadságharc

Minden valószínűség szerint csak a 15-ös szám „misztikáját” (március 15-én 15 órakor 15 perces munkabeszüntetés) tartotta szem előtt az a suceavai vállalkozó, aki meghirdette a „Románia autópályákat akar” akciót, és fogalma sem volt az időpont szimbólumértékéről.

Balogh Levente 2019. március 15., péntek

Băsescu és más ünneprontók

Szépen megalapozták a hangulatot nemzeti ünnepünkre a magyar közösség romániai jelenlétét továbbra is rossz szemmel néző román pártok és illetékesek.

Vélemény
Makkay József: Kormányzati szerencsejáték

Úgy tűnik, az igazságügyi jogszabályok önkényes módosításainak belföldi és európai ...

Balogh Levente: Tisztújításból konfliktusba

Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) a hétvégi tisztújító küldöttgyűlés előtt ...

Pataky István: A románokon múlhat az RMDSZ sikere

Kampányüzembe kapcsolt a román politikum, pedig két hónap van még az európai parlamenti választásokig. ...

Legnézettebb
Hallgassa online rádióinkat