2012. november 14., 09:402012. november 14., 09:40
Ebből egyértelműen az következik, hogy választási kampány idején is elsősorban ezekről az ügyekről szeretnének többet hallani a politikusoktól, tőlük várva az életszínvonaluk javítását célzó elképzeléseket, konkrét terveket. Ehhez képest a bukaresti politikai osztály immár hosszú ideje egyre kevesebb kézzelfogható adatot közöl például a munkahelyteremtés vagy az infrastruktúra-fejlesztés terén foganatosítandó intézkedéseiről, viszont egyre inkább rátelepszik a közbeszédre a korrupció témája. Mármint hogy az ellenfél táborában mennyi a tolvaj, megvesztegetett, gazember politikus.
Ez a fajta kortesbeszéd először a 2004-es államfőválasztást megelőző időszakban vált divattá hangsúlyosan, és Traian Băsescu részben ennek köszönheti az Adrian Năstase fölött aratott győzelmét. Miközben a jelenlegi elnök alapretorikáját egyféleképpen visszaigazolja a volt szociáldemokrata kormányfő idei börtönbe vonulása, úgy tűnik, a Băsescu nevéhez fűződő, korrupcióellenes hadjárat számára a politikai élet rendszeresen szolgáltat új témát és muníciót.
A májusban hatalomra jutott balliberális pártszövetség feje, Victor Ponta miniszterelnök váltig hangoztatta, hogy kormánya lesz a legtisztességesebb a rendszerváltás óta, az elmúlt napokban kabinete négy tagját is öszszeférhetetlennek nyilvánította a feddhetetlenségi ügynökség.
De nem mentes a korrupciós botrányoktól az ellenzék sem – Alin Trăşculescu demokrata képviselő letartóztatását épp tegnap kezdeményezte az ügyészség –, beleértve az RMDSZ-t, amely Olosz Gergely vagy Borbély László ügye miatt került kényelmetlen helyzetbe. És mivel a pártok a legtöbb esetben öszszezárnak meggyanúsított politikusaik körül, gátolva a nyomozó hatóságok munkáját, az igazságszolgáltatás ítélkezését, mindez tökéletesen elegendő arra, hogy a korrupció elleni küzdelem parttalan vádaskodássá silányuljon.
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.