VEZÉRCIKK – Sokatmondó az a vehemencia, amellyel a romániai áruházláncok viszonyulnak a kormány internetes árfigyelő kiépítését célzó kezdeményezéséhez.
2015. március 02., 20:192015. március 02., 20:19
A vásárlók hatékonyabb tájékoztatása, a kereskedelmi verseny fokozása, nem utolsósorban az árak csökkentése érdekében létrehozandó adatbázis ötlete nem új keletű, először öt évvel ezelőtt, a 19 százalékos áruforgalmi adónak a jelenlegi szintre, 24 százalékra történt emelése után rukkoltak elő vele a hatóságok.
A Boc-kormány azonban nem ültette át a gyakorlatba elképzelését, holott görögországi példából merített, ahol az árfigyelő bevezetése nyomán hét százalékkal csökkent az összehasonlítható termékek ára. Nagy tételben nem mernénk fogadni rá, de valószínűnek tartjuk, hogy Bocék elképzelése a multinacionális társaságok berzenkedésén bukott meg. De milyen „érveket” is sorakoztatnak fel a multiláncok a lakosság tájékoztatását szolgálni hivatott rendszerrel kapcsolatban?
Például azt, hogy szerintük egy fogyasztónak folyamatosan a világhálón kellene „lógnia”, és gyors közlekedési lehetőséggel kell rendelkeznie ahhoz, hogy hozzáférjen a legolcsóbb termékekhez. És akkor mi van? – tehetné fel a kérdést bármelyik hazai háziasszony. Akik közül bizony nagyon sokan végeznek piackutatást egy-egy bevásárlás előtt, hiszen nem mindegy, hol tudják olcsóbban beszerezni a napi fogyasztói kosárba kerülő termékeket. Csak hát a nagy áruházláncoknak éppen az fáj, hogy az állami online adatbázis fokozná a konkurenciát a piaci szereplők között, és mindez az árak lefaragásához vezetne.
Erősen visszás azonban ez az ellenkezés annak ismeretében, hogy ezeknek a multiknak egy részét nemrég éppen kartellezés, pontosabban árrögzítés miatt sújtotta tetemes bírsággal a versenytanács. Arról nem beszélve, hogy a hiper- és szupermarketek jelenleg erre szakosodott cégeknek fizetnek olyan ár-összehasonlítási kutatásért (elvégre a konkurencia tarifái mégiscsak érdeklik őket), amelyet a kormány közpénzből és uniós forrásokból tervez megvalósítani.
Jobban tennék tehát, ha csendben maradnának, és örülnének, hogy kinyithatnak vasárnap. A Magyarországon március 15-én életbe lépő vasárnapi zárva tartás ötlete ugyanis Romániában is felmerült, és a példa akár ragadós is lehet.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!