JEGYZET – Attól tartok, Marosvásárhelynek hamarosan támogatásért kell folyamodnia a Nemzetközi Valutaalaphoz, a Világbankhoz vagy akár valamelyik önkormányzati alkalmazott kanadai nagybácsijához.
2014. augusztus 30., 18:472014. augusztus 30., 18:47
A jelek szerint ugyanis a város költségvetése a végét járja, hiszen arra sem jut pénz, hogy néhány virágpalántát vásároljanak, amelyből a főtéri virágóra számlapján a román elnevezés mellett feltüntethetnék a település magyar nevét is. Legalábbis erre lehet következtetni a főkertész válaszából, aki civil jogvédők erre vonatkozó kérdésére azt válaszolta: nincs elég palánta ahhoz, hogy magyarul is ki lehessen írni a város nevét. És leghamarabb jövő tavaszszal lehet arra számítani, hogy erre esély lehet, addig már semmiképp sem.
Nem mondom, szegény marosvásárhelyiek tényleg megszívták, ilyen hoszszú városnevet tényleg macerás lehet kirakni, nemhogy a hozzá szükséges virágmennyiséget beszerezni. Bezzeg ha Aradnak hívnák, vagy olyan szerencsések lennének, mint a norvégiai A, vagy a festői, észak-franciaországi Y. Ha ilyen rövid lenne a település neve, akkor elég lenne három-négy tő nefelejcs is, a városházán minden bizonnyal naponta több pénz elmegy a nyomtatók által tönkretett nyomtatópapírra, mint amennyibe ez kerülne.
De azért ne essünk túlzásokba, a Marosvásárhely mégsem egyenértékű a lírai hangzású, walesi Llanfairpwllgwyngyllgogerychwyrndrobwllllantysiliogogogoch elnevezéssel, a város magyar megnevezéséhez szükséges virágok árát vélhetően ki lehetne szorítani a költségvetésből, ha nagyon kellene.
Jó, persze, előfordulhat, hogy vannak az önkormányzati illetékeseknek olyan haveri beszállítói, akik hajlandóak baráti alapon akár ennek a húszszorosát is elkérni, de most ne ezt tekintsük alapnak. Ha komolyan gondolnák, hogy a város lakosságának közel felét kitevő magyar polgárokat egyenrangúnak tekintik a többséggel, akkor föl sem merült volna olyasmi, hogy utólag kelljen számon kérni a város magyar nevének hiányát.
Persze ha már óráról van szó, tudjuk: Romániában vagyunk, román kenyeret eszünk (rendszerint jófajta hajdúsági lisztből), és román idő szerint élünk. A virágóra pontosan jelzi, hogy még mindig nem jött el a normalitás ideje. Hogy sok minden virágzik ilyenkor, de a többnyelvűséget jelentő valódi multikulti és a különböző nemzetiségek egyenlő mércével való mérése még mindig aligha van közöttük.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!