2012. október 22., 08:482012. október 22., 08:48
Az MPP-n belül talán soha nem uralkodott még olyan bizonytalanság, mint most, ami annak is betudható, hogy de jure Biró az elnöke, de facto azonban még mindig elődje akarata érvényesül. Ennél is nagyobb zavart okoz a tagság és a vezetőség körében, hogy az alakulat képtelen eldönteni, miként is viszonyuljon az erdélyi magyar jobboldalon megjelent riválisához, az Erdélyi Magyar Néppárthoz.
Sokan természetesnek tartanák, hogy az MPP – már csak az ideológiai közelség okán is – az EMNP-vel összefogva vágjon neki a decemberi megmérettetésnek, az alakulat önállóságát mindennél előbbre valónak tartók azonban épp olyan távolságtartással viseltetnek a néppárttal, mint amilyet az RMDSZ tanúsít folyamatosan magyar riválisaival szemben. Hűen tükrözi ezt a magatartást a frissen kirobbant László-ügy, az EMNP-hez való közeledést szorgalmazó Maros megyei MPP-elnök félreállítása, ami arra enged következtetni, hogy a polgáriak régi-új vezetősége nem kíván kiegyezni a néppártiakkal.
Az erre utaló jelek tulajdonképpen már akkor megmutatkoztak, amikor Kelemen Hunor RMDSZ-elnök – félretéve az MPP-vel szemben táplált közismert ellenérzéseit – melegen gratulált a párt szervezeti önállósága megőrzéséhez, majd elkotyogta: a polgáriak kongresszusa előtt hosszú megbeszélést folytatott Szász Jenővel, és ez alapján úgy látja, hogy a választások után lehetőség nyílik a két párt közötti párbeszédre, és több kérdésben együttműködhetnek. Ezek után feltevődik a kérdés: vajon miről egyezett meg Kelemen a leköszönő elnökkel, és mindez azt jelenti-e, hogy az MPP új vezetősége az inkább az RMDSZ-szel, mint az EMNP-vel együttműködni kívánó Szász útmutatásait követi-e a jövőben? Ha igaz a lapzártánkkor kapott hír, miszerint az MPP – azzal az indokkal, hogy előbb az RMDSZ-szel is egyeztetnek – lefújta az EMNP-vel megkezdett tárgyalások mai fordulóját, akkor a válasz nem is olyan nehéz.
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.