Nincs vizsga cirkusz nélkül. Már jó pár éve. Miközben a tanügyminiszterek turbósebességgel cserélődnek, de pártállástól, kortól, nemtől és alapfoglalkozástól függetlenül mindenik azzal kezdi: most majd elkapjuk a csalókat.
2015. július 21., 20:122015. július 21., 20:12
2015. július 22., 12:322015. július 22., 12:32
Nem csoda hát, hogy tanév végén a vezető hír az lesz, hány gyereket füleltek le másolás közben, hány tanerőt kaptak el, amint egy csésze kávét vesz át a készséges anyukáktól, vagy elfogadja, hogy egy apuka tüzet adjon neki a rágyújtáshoz – egyszóval ennek a meseországnak egyedüli bűnözői a vizsgázó diákok és saját vagy dolgozataikat javító tanáraik. Nem védem a mundér becsületét, tisztázza mindenki előbb önmagával a hibákat, aztán, ha úgy gondolja, vigye ki a fórumra, vagy tegye fel a frászbukra, majd csak kiderül, hogyan is állnak a dolgok. Már amikor először merült fel a bekamerázás, akkor háborogtam az inkvizíciós módszerek miatt, és többször megkérdeztem, hogyha így, akkor miért sopánkodunk, ha a tizenkét év elvégzése után a gyerek egyszerűen nem akar záróvizsgázni?! Vagy a tizenkét évet is fölöslegesnek tartja, és valami kenyérkereset után néz. Következik az általam egyik legnagyobbnak tartott, nem a rendszerhez, hanem az emberi természethez kapcsolódó probléma: az igénytelenség, lustaság, felelőtlenség, végső soron „az ennyi pénzért minek is?!”fordulattal betakargatott hanyagság. Amikor még a világháló alig-alig kezdett terjedni, ’90 környékén, döbbenten hallottam, hogy a legkülönfélébb tantárgyakból, hírneves és kevésbé hírneves iskolákban bevett szokás, hogy az óra valahogy eltelik, elmismásolják, aztán a diák házi feladatként megkapja, hogy a tankönyvből másoljon át egy passzust a füzetébe, jó esetben próbáljon meg jegyzetelni. Amikor pedig berobbant a net, akkor lett igazi a másoltatás. Nyakra-főre szórták a tízeseket, ha ilyen-olyan-amolyan internetes összeollózásokat mutatott be a nebuló. Röviden: hozzászoktatták a másoláshoz. Az sem ritka, hogy a tanár úgy „mutatta be” a diákok koppintásait, mintha ő másolta volna. És erre jön a kamera! A gyerek nem érti, egyszerre miért lesz az baj, amiből olyan sok jó jegyet szerzett?! Ugyanúgy, mint az 1992-es érettségikor kitalált bődület, hogy csak 6-os átlaggal lehet átmenni, pedig tizenkét évig az 5-öshöz szokott. És mindez 23 éve tart nem verseny-, hanem záróvizsgán!
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!