2012. január 27., 09:312012. január 27., 09:31
Így aztán most, mivel a bennük működő állami vagy önkormányzati intézmény a bizonytalanság miatt rendszerint nem hajlandó a felújításra költeni, lassan az enyészet martalékává válnak. Persze a visszaszolgáltatási ügyek elhúzódásában gyakorta maguk a helyi vagy megyei önkormányzatok a legnagyobb ludasok, hiszen amikor a korábbi tulajdonosok – magánszemélyek vagy egyházak – visszaigényelték épületeiket, éppen a hatóságok óvták meg a restitúciót, hogy ne veszítsék el az addig használt ingatlanokat. Ami mindenképpen sajátos jogértelmezés, hiszen ha egyszer egy épületet valaki más épített, és nem önszántából mondott le róla, akkor igencsak visszás, ha éppen egy önkormányzat kísérli meg a jogtalanság állapotát meghosszabbítani, illetve állandósítani. Márpedig a visszaszolgáltatási ügyek kapcsán az egyetlen követhető irányelv a magántulajdon maradéktalan tisztelete. Ha egy magánszemély vagy egy egyház, egy egyesület bejelentkezik tulajdonáért, akkor azt vissza kell adni. Persze tudjuk, hogy a restitúció halogatásáért nem csupán a visszaigénylési dossziék nagy száma hibáztatható, mint ahogy azt is, hogy az önkormányzatok sem csupán azért támadják meg a visszaigénylési kérelmeket, mert nem akarnak, nem tudnak új iskolaépületeket vagy művelődésiintézmény-székházakat építeni. Az erdélyi és partiumi településeken jelentős befolyásoló tényező az etnikai elv is, az, hogy megakadályozzák, hogy a belvárosi épületek nagy része Váradtól Kolozsváron át Marosvásárhelyig ismét magyar kézbe kerüljön. Ezért a jogi csűrés-csavarások, a bizonyítékok eltüntetésére tett kísérletek és a hangulatkeltés. Pedig az elv egyértelmű: ami nem az enyém, azt nincs jogom bitorolni, ha jogos tulajdonosa visszakéri. Amíg Romániában ezt bárki – pláne valamely hatóság – megkérdőjelezheti, és hivatalos gyakorlat lehet a magántulajdon fogalmának „kreatív” értelmezése, kétséges, hogy az ország európai jogállamnak nevezhető.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok