JEGYZET – Szilveszteri tréfának még talán elment volna, de az óév már tovatűnt, amikor hírül adták, hogy a húsz éve gyorsan felfutó, majd még gyorsabban alázuhanó Bancorexet eláztató „szakember” számára euróban mért milliós nagyságrendű kártérítést ítéltek meg. Jogerősen.
2015. január 18., 19:072015. január 18., 19:07
Épp azon töprengtem, vajon mióta is kárpótolnak másokat tönkretevő, becsapó stb. alakokat, amikor máris közölték az ítélet indoklását: bankvezéri állásának megszűnte óta nem sikerült elhelyezkednie, mivel a nemzeti bank nem hajlandó számára kiállítani a szakértelmét hitelesítő papírt, ezek után nem látja tisztán a jövőjét, egyre jobban aggódik, sőt mostanában már folyamatosan szorong, ha a másnapra gondol.
Márpedig nem lehet tétlenül nézni, ha egy honfitársunk ilyen helyzetbe kerül! Milyen szép gondolat: a szorongó embernek bármi eszébe juthat, még talán nemcsak önmagára, de a közre is veszélyessé válhat. S ha állás nélkül a holnap miatt szorong, akkor állást kell neki találni! Arról nem szólt a híradás, hogy kik mennyi időn át keresték a megfelelő állást őkelmének, de nem is ez a fontos, hanem hogy végre meglett a megoldás, a méregdrága „kárpótlás”. Amiből aztán eltengődhet jó ideig, épp csak egy picit kell meghúznia a nadrágszíjat.
Közben persze arról sem esett szó, milyen megoldást kínálnak a kártérítést felkínálók a több százezres munka nélküli tömegnek, akik a bankvezetés helyett rengeteg másféle munkahelyet is elfogadnának – ha volna ilyesmi. A 2012-es választásokon az egymillió munkahelyet ígérő, magukat nevetségesen túlnyerők, miután elhelyezkedtek áhított székeiken, jól szórakoztak a hiszékenyeken. Kérdezték vajon, hogy a munka nélkül tengődők szoronganak-e a másnap miatt?! Talán.
Csakhogy tőlük nem kaptak horribilis összegeket a csapattagjaik, köztük a jelenleg épp tartalékosként játszó volt elnök cimborái, akik mindent megtesznek, nehogy a szorongó ember túl sokat találjon mondani! Mi az a pár millió euró, annyit megér a szájzár, hátha megürül egy hely az ugyancsak nagylelkűen kölcsönöket osztogató más bankok élén, s akkor újra szükség lesz rá?!
Oda nem lehet zsarolható, szorongástól megzavart embert küldeni, mert annak nem lesz jó vége. Igaz, annak sem, ha szorongásában netán neki jutna eszébe zsarolni bárkit is!
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!