2012. augusztus 06., 09:292012. augusztus 06., 09:29
Az ok: a kormány nem képes feldolgozni, hogy a korábban általa is elfogadott játékszabályok értelmében a referendum érvénytelen, ezért aztán utólag hiteltelennek nevezte a korábban saját maga által megállapított választói létszámot. Ennek nyomán most azzal az abszurd helyzettel kell szembesülnünk, hogy az állam sem bízik a saját intézményeiben – mint a népesség-nyilvántartó hivatalok –, nem tartja hitelesnek az általuk birtokolt adatokat, ezért kitalálták, hogy ajtótól ajtóig járva számolják meg a polgárokat – kevesebb mint egy évvel a legutóbi népszámlálás után. Hogy mindezt hogyan tudják majd lebonyolítani, az még igencsak kérdéses.
Hiszen egy népszámlálás megszervezéséhez hosszas előkészületek szükségesek, még akkor is, ha csupán azt ellenőrzik le, hogy hány szavazati joggal rendelkező személy van még a háztartásban. Arról nem is beszélve, hogy a minicenzus megszervezésének és lebonyolításának kötelességét a kormány nemes egyszerűséggel a helyi önkormányzatokra terhelte. A népszámlálás kivitelezéséhez rengeteg ember szükséges, főleg a nagyobb városokban. Még nem tudni, hogy külsősöket szerződtetnek, mint az „igazi” népszámláláson, vagy az önkormányzatoknak alárendelt intézmények személyzetét vetik be, aminek nyomán a városházi osztályvezetőtől kezdve a helyi rendőrség tagjain át a városháza kapusáig mindenkinek járnia kell a várost, elhunyt vagy külföldre költözött szavazópolgárokra vadászva. A
kárhogy is lesz, mindenképpen újabb jelentős összeget emészt fel – természetesen a mi adólejeinkből. Egyértelmű, hogy a kormány azt szeretné kimutatni, hogy kevesebb a választójoggal rendelkező polgár, így valójában megvolt a Băsescu menesztéséhez szükséges érvényességi küszöb a referendumon. Ennek nyomán – miután a hirtelen fölmerült ötlet kivitelezésére amúgy is kevés az idő, és kérdéses, mennyire alaposan és szakszerűen bonyolítható le – a minicenzus erdeményeinek hitelessége is erősen kérdésesnek tűnik. Főleg az USL irányította önkormányzatokban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok