2010. szeptember 08., 12:022010. szeptember 08., 12:02
A decemberi államfőválasztás után Emil Boc még égre-földre esküdözött, hogy 2010-ben egyetlen jelentős adónem sem fog emelkedni, azaz marad a 19 százalékos áfa és a 16 százalékos egységes adókulcs is. Azóta azonban sokat változott a világ: „kiderült”, hogy válság van, amelynek enyhítésére a kormány az állami szektor karcsúsításában, a közalkalmazotti bérek és a nyugdíjak lefaragásában látta meg a gyógyírt.
Ám mivel az alkotmánybíróság az utóbbi intézkedést megvétózta, B tervként előkerült a fiókból az ötszázalékos áfaemelés, és noha korábban a kormány váltig hangoztatta: nem fog többletterhet róni a válság miatt már korábban megszorításokat eszközlő magánszférára, augusztusban társadalombiztosítási hozzájárulásra kötelezte az egyéni vállalkozókat és szerzői jogdíjasokat, sőt eme illetékek megkétszerezését tervezi. Miközben kizárólag bérlefaragással és adóemeléssel sehol a világon nem sikerült szembeszállni a válsággal, előre megjósolható, mit vonnak maguk után a magasabb adók: az adócsalás elburjánzását.
Holott ezzel a jelenséggel szemben már így is képtelenek felvenni a harcot a hazai hatóságok, hiszen szerény becslések szerint csak az élelmiszeriparban meghaladja az évi hétmilliárd eurót az elhallgatott jövedelem összege. Márpedig a feketegazdaságot úgy lehetne a legkönnyebben „kifehéríteni”, ha a magánszemélyeknek és cégeknek nem érné meg kivonni magukat a jövedelembevallás alól. Hiszen ha például öt százalékra csökkenne az egységes jövedelemadó vagy a társaságok nyereségadója, ezzel párhuzamosan pedig húsz év börtön járna adócsalásért, a legtöbben bizonyára szívesebben hozzájárulnának a költségvetés gyarapodásához, és nagyon kevesen maradnának, akik megkockáztatnák a törvények kijátszását. Meglehet, ez a felismerés motiválja az adókulcs csökkentésének lehetőségét meglebegtető új pénzügyminisztert, de az is előfordulhat, hogy igazodni próbál a kabinet csapongó adópolitikájához.
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.