2011. október 12., 08:012011. október 12., 08:01
Életszerűnek tűnik-e, hogy az erre vetemedő önkormányzat tartósan áthághassa a törvényt, fittyet hányjon a minisztériumi felszólításokra, és önnön szabályai szerint élje életét? Ugye nem ehhez szoktunk? Ha efféle történne, a román állam határozott, kemény fellépéssel mutatná meg, ki az úr a házban. A törvényre hivatkozva sújtana le az elhajlókra, a kirótt büntetéssel pedig megpróbálna példát statuálni.
Márpedig sok vonatkozásban hasonlít eme képzeletbeli önkormányzat öntörvényűségéhez mindaz, ami a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE) történik. Miközben az oktatási törvény némiképp kiterjesztette a kisebbségi oktatási jogokat, előírta, hogy a multikulturális egyetemeken önálló tagozat vagy önálló oktatási vonal illeti meg a kisebbségieket, a marosvásárhelyi intézményben jogfosztó chartát fogadott el a szenátus, és a magyar nyelvű oktatás elsorvasztása irányában történtek lépések. A chartát kifogásoló miniszteri átiratot napirendre sem tűzték az egyetem szenátusában.
A helyzet nem egészen újszerű. A 2000-es évek elején a moldvai csángó gyermekek anyanyelvoktatásának az elindítása kapcsán éltünk át hasonlókat. Akkor is egy-egy tanfelügyelő, egy-egy falusi iskolaigazgató rendre erősebbnek bizonyult, mint a törvény, mint megannyi minisztériumi rendelet vagy átirat. Efféle furcsaságok csak akkor történhetnek, ha a hatalom valódi birtokosai kettős játszmát játszanak. Csak formálisan teszik meg a magyar koalíciós partner igényeit kielégítő lépéseket, a háttérben összekacsintanak a lépések ellenzőivel. Aláírják a törvényeket, a miniszteri rendeleteket, de nem akarnak azoknak érvényt szerezni. Ha nem kapna titkon bukaresti bátorítást a MOGYE vezetése, aligha mehetne szembe az állammal.
A bákói ellenállás akkor tört meg, amikor immár a bukaresti összekacsintók voltak kénytelenek megálljt mondani. Az RMDSZ-nek most is a koalíción belül van elintéznivalója.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok