
Nagy port kavart Novák Eduárd sportminiszter légiósrendelete
Fotó: Facebook/Eduard Novak
JEGYZET – Novák Károly Eduárd sportminiszter rendeletben kötelezné a csapatsportok képviselőit arra, hogy az országos megmérettetéseken legalább negyven százalékban romániai játékosokat küldjenek pályára. A cél, hogy a hazai sportolók több lehetőséghez jussanak, és ezáltal a szövetségi kapitányok erősebb válogatottakat állíthassanak össze.
2022. július 08., 19:112022. július 08., 19:11
2022. július 08., 19:122022. július 08., 19:12
Az intézkedés – diszkriminatív jellegén túlmenően – egy lenne azon korlátok közül, amelyekkel már eddig is találkoztunk a sportéletben. Minisztériumi szinten az első, de általánosságban véve szinte mindegyik sportszervezet itt-ott próbál ráelőltetni bizonyos elvárásokat a csapatok játékoskereteire. Gondoljunk csak az utánpótláskorú játékosok kötelező szerepeltetésére, vagy épp a hazai sportolók pályán eltöltött idejére hozott szabályokról. Tény, csapatsportokban a román válogatottak nem élik fénykorukat, bár ez általánosságban véve elmondható a teljes hazai sportéletről. Ugyanakkor az is vitathatatlan, hogy egy sportolónak játékidőre van szüksége ahhoz, hogy fejlődni tudjon, hogy formába kerüljön, és persze a szövetségi kapitányoknak is egyszerűbb a feladatuk, ha tapasztalt játékosok közül válogathatnak.
Viszont a felnőtt bajnokságokban szereplő csapatok hivatásos, gazdasági alapon működő versenysportot képviselnek, azzal a céllal, hogy minél jobb eredményt érjenek el, és egyben a szurkolóikat is a lehető legjobb játékkal szolgálják ki. Ehhez viszont a megfelelő emberek kellenek. Ahogyan az egykori aranylabdás labdarúgó, Johan Cruyff mondta: „válaszd ki a legjobb játékost minden pozícióra, és akkor nemcsak egy erős tizenegyed lesz, hanem tizenegy erős egyéned is”. Csakhogy korlátozások mellett az edzőknek erre nincs lehetőségük, meg van szabva, hogy kit és mikor küldhetnek pályára. Hogy mekkora kihívás ilyen körülmények között startégiát kidolgozni, arról őket kell megkérdeznünk, ugyanakkor felmerül a kérdés: egy játékos fejlődését nem-e hátráltatja, ha konkurencia nélkül bekerülhet egy csapatba. Egy olyan élvonalbeli alakulatba, ahol a sportlogika alapján a legjobbak helye van. Nyilván minden alakulatnál befolyásolják a keretet a pénzügyi tényezők is, de ha megengedhetsz magadnak tizenegy Messit, akkor miért fizessél öt gyengébb játékosért.
Az élvonalbeli bajnokságok a piramis csúcsai kellene hogy legyenek, ahová a piramis aljáról induló tehetséges és ígéretes sportolók kemény munkával felküzdötték magukat. Természetes, teljesítményorientált folyamat, és kétlem, hogy bármely hazai csapat kispadon tartana egy romániai sportolót, hogy egy gyengébb légióst szerepeltessen. Cristina Neagu, Crina Pintea korlátozások nélküli „világban” verekedték fel magukat a világ legjobb kézilabdázói közé, és nem légiósszabály tartja őket a pályán. Persze ehhez kellett az alap, a jó képzés és a jó edzők, akik meglátták bennük a tehetséget és tudták, hogyan aknázzák azt ki. A piramis alját kellene Romániában tatarozni, nem pedig annak a csúcsát pofozgatni.

Hazaiak előnyben: a sportminisztérium csütörtöki rendelete alapján a következő szezontól a csapatsportok képviselőinek legkevesebb negyven százalékban romániai játékosokat kell pályára küldeniük az országos megmérettetéseken.
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
szóljon hozzá!