VEZÉRCIKK – Az internet fejlődése és a médiafogyasztási szokások változása Romániában is egyre hangsúlyosabban rányomja bélyegét a választásokra, és mindez hatványozottan tetten érhető volt az államfőválasztás vasárnap megrendezett első fordulója idején.
2014. november 02., 20:082014. november 02., 20:08
Bebizonyosodott például, hogy teljes mértékben fölöslegessé vált a kampánycsend intézménye. Amúgy Magyarországon ezt már belátták a döntéshozók, és az idei helyhatósági megmérettetésre megszüntették a kampánycsendet, valamint a közvélemény-kutatási adatoknak a voksolás napján történő közzétételének tilalmát.
Teljes mértékben indokolt volna megfontolni ezt nálunk is. Hiszen bárki, aki hozzáféréssel rendelkezik a világhálóhoz, vasárnap folyamatosan figyelemmel követhette, nagy valószínűséggel milyen sorrend alakul ki az államfőválasztáson indult jelöltek között. Az egész választás gyakorlatilag nyílt színi küzdelemmé alakult, amikor a közvélemény-kutatóktól kiszivárgott eredmények alapján a hírportálok és a hírtelevíziók honlapjai leplezetlenül beszámoltak az esélyesebb jelöltekre leadott szavazatarány alakulásáról.
A különböző politikai érdekcsoportok holdudvarába tartozó hírcsatornák ugyanakkor nyíltan kampányoltak is egy-egy jelölt mellett vagy ellen: ki úgy, hogy naphosszat ontotta a kormányfő választási szlogenjére hajazó hazafias dalokat, ki pedig úgy, hogy ki sem ejtette a fő rivális nevét.
De ne gondoljuk, hogy a kampány idején az erdélyi magyar sajtóra kevésbé volt jellemző a pártosság. Az államfőválasztás történetében először kialakult magyar–magyar versenyben számos sajtótermék ha nem is nyíltan, de eléggé egyértelműen megüzente olvasóinak, nézőinek, hallgatóinak, kire „ajánlott” ütni a pecsétet az első fordulóban. A legeredetibb módon ama publicistánk járt elől a korteskedésben, aki azt ajánlotta: „elég, ha másodikán megtartjuk a Hunor-érzékünket”.
Mindezek ismeretében teljesen fölöslegesnek tűnik a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének az államfőválasztással kapcsolatban közzétett felhívása, amelyben felkéri az újságírókat: politikai szerepvállalásuk idejére függesszék fel újságírói tevékenységüket. A kampány szelleme ugyanis jelentősen áthatja a sajtót, és elég nehéz visszaszuszakolni a palackba.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!