2010. július 08., 09:492010. július 08., 09:49
Ebben az évben viszont mintha kevesebbet hallani a más ágazathoz hasonlóan a tanügyet is mérgező korrupcióról. Márpedig a jelenség bizony alaposan tetten érhető az iskolákban is, példa erre azoknak a Bákó vagy Galac megyei gimnáziumoknak az esete, amelyekre a napokban akciófilmekbe illő jelenetek közepette csaptak le a korrupcióellenes ügyészség álarcos rohamrendőrök által fedezett munkatársai, letartóztatva iskolaigazgatót, az érettségin felügyelő pedagógusokat és titkárnőket egyaránt. Ezek az esetek egytől egyig kimerítik a korrupciónak a Btk.-ban rögzített fogalmát: az illető tanintézetek munkatársai pénzt gyűjtöttek az érettségizőktől sikeres előmenetelük ígérete fejében. A megvesztegetés eme formáján kívül igen gyakori jelenség a vizsgák idején az érettségiközpontoknak kikiáltott iskolákba delegált vizsgáztató bizottságok tagjainak „lekenyerezése”. Mindez burkoltabb formája ugyan a korrupciónak, de mégis az: a szülők kisebb-nagyobb összegeket, szakszóval élve protokollpénzt gyűjtenek, amiből naponta megvendégelik, esetenként megajándékozzák a vizsgáztató-felügyelő pedagógusokat, sok esetben szállást biztosítanak számukra. Ennek fejében a szülők elvárják, hogy a vizsgáztatók elnézőbbek legyenek a diákokkal, „megkülönböztető” bánásmódban bíznak az érettségizők is, az iskolák vezetősége, tanári kara pedig úgy tesz, mintha semmit sem tudna az ügyletről. Hasonló farkasvakságban szenved az oktatási minisztérium is, amely évről évre figyelmeztet a protokollpénzek tilalmára, tenni azonban nem hajlandó ellene. Az első lépést persze a szülőknek és az iskoláknak kellene meghozniuk e téren, vagyis egyszer s mindenkorra eltekinteni a vizsgáztatók körüludvarlásától. Ami persze azzal a kockázattal jár, hogy a diákot szigorúan a felhalmozott tudása alapján osztályozzák. Ha viszont olyan társadalmat akarunk, ahol a maturandus képességei, és nem csalás útján lép a felnőttek világába, akkor ez nem is olyan nagy ár.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok