VEZÉRCIKK – Állítólag két éve ugrásra kész a nem román anyanyelvű gyerekek román nyelvre tanításának külön bejáratú programja, csak a politikai akarat hiányzik.
2014. július 29., 19:482014. július 29., 19:48
Adja magát a kérdés: melyik politikai fél akarata? Mert azért sokunkban él még az emlék, amikor az államfő – van-e Romániában ennél fajsúlyosabb politikai akarat? – személyes felismerésének adott hangot: másképpen kellene oktatni a román nyelvet a kisebbségi nemzetek gyermekeinek. Ha másért nem, hát azért, hogy empatikus és értő fülekre találjanak a bukaresti üzenetek.
Aztán azóta sem történt semmi, a szerencsétlen magyar és egyéb nem román kisgyerekek Creangă románok számára is nehezen érthető archaikus meséin kénytelenek megutálni a román nyelvet. Főleg a hátrányos helyzetű székelyföldiek, akik a parkolóban is alig találkozhatnak a román nyelv élő fordulataival.
A politikai akarat persze majdnem mindent meghatározó elem, de jobb lenne nevén nevezni a dolgot. Esetünkben ugyanis legalább olyan mértékben bizniszszempontoknak hívják a megvalósítást akadályozó hiányt. Az újgenerációs, digitalizált kiegészítőkkel is rendelkező tankönyvcsomagba ugyanis nem kívánták beilleszteni az anyanyelven románul tanító új könyvek kibocsátását. Az ugyanis újabb projektként akár uniós pénzt is teremhet – a maga velejáró leosztásaival.
A bizniszszempontokat esetleg felülíró politikai akarat magyar vetülete pedig észrevehetetlen maradt. Néhány éve – apukaként – fiatal, a világ nyelvi sokrétűségéből nagyon keveset megtapasztalt romántanárnővel volt alkalmam érdekérvényesítő párbeszédet folytatni. A színromán országrészből a Székelyföldre helyezett hölgy kezdetben igyekezett meggyőzni a hivatalos román retorikából merített igazáról, de, dicséretére legyen mondva, hamar figyelni kezdett. Azt követően pedig együtt kezdett tanulni a gyerekekkel: ő magyarul, a gyerekek románul.
Feltételezem, nemcsak azért, mert további iskolai látogatásokat is kilátásba helyeztem. E tapasztalat alapján akár azt is mondhatnám, hogy a civil akarattal nincs különösebb baj. Amíg pedig megjön a politikai, hadd szolgáljak egy kedvező hírrel: a magyarországi egyetemi jelentkezés pontszámításánál felső fokú nyelvvizsgaként számítják be a sikeres román érettségit.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!