Tövig beleálltak a román hatóságok a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) ügyébe, és minden áron be akarják bizonyítani, hogy igenis, létezik magyar terrorizmus Romániában. Még akkor is, ha az olyan, mint a viccben az antiszemitizmus: igazából nincs, bár igény lenne rá.
2015. december 29., 19:372015. december 29., 19:37
A jelek szerint elsősorban a román hírszerzési és terrorelhárítási illetékesek részéről, akik most a szervezet erdélyi elnökét is vegzálni kezdték, miután december elseje előtt, egy szándékosan a román nemzeti ünnepre időzített házkutatás után őrizetbe vették a mozgalom kézdivásárhelyi vezetőjét, azzal vádolva meg őt egy lehallgatott beszélgetés alapján, hogy bombát akart robbantani a román ünnepen.
A merényletről azóta sem tudni többet, azon kívül, hogy Beke István lakásán petárdákat találtak. A lapzártánkkor nyilvános információk szerint a HVIM-elnök otthonában még veszélyesebb „fegyvert” találtak: Wass Albert-köteteket, amelyeket azonnal le is foglaltak, mondván: háborús bűnös műveiről van szó. Most nem nyitnánk újra a vitát Wass irodalmi kvalitásairól, itt ugyanis irrelevánsak.
A háborús bűnös minősítés viszont nem az – főleg annak fényében, hogy azt egy olyan, az igazságszolgáltatással és a joggal köszönőviszonyban sem levő „népbíróság” mondta ki, amely koncepciós ítéleteket hozott, elsősorban azért, hogy „a nép ellenségének” kikiáltott magyarok vagyonát könynyebben le lehessen foglalni.
Azt nem vonjuk kétségbe, hogy a HVIM szélsőséges fantaszták gyülekezete, akik eddig zömmel azzal hívták fel magukra a figyelmet, hogy más magyar szervezetek rendezvényeire rátelepedve botrányt okoztak, Székelyföld nem Románia! rigmusaikkal több kárt okozva az autonómiatörekvéseknek, mint egy tucatnyi, befolyásos pozícióban lévő soviniszta román politikus. Innen azonban addig, hogy terrorszervezetként állítsák be őket, több és meggyőzőbb bizonyíték kellene.
Amíg ilyenekkel elő nem állnak, addig engedtessék meg azt feltételeznünk: a román hatóságok mindent megtesznek azért, hogy a terrorizmustól való jelenlegi globális félelemre rátelepedve létrehozzák a magyar „terrorizmus” rémképét, így próbálva meg nemzetközi szinten ellehetetleníteni a romániai magyar közösség legitim autonómiatörekvéseit.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!