Balogh Levente

2019. január 26., 08:29

Magyar lépéskényszer

Ha választás, akkor összefogási ajánlat a két kisebbik erdélyi magyar párt valamelyikétől az RMDSZ-nek – az elmúlt évtizedben rendszerint ez volt a romániai magyar politikai élet forgatókönyve. Más kérdés, hogy az ajánlatot aztán a nagyobb támogatottságát mindvégig megőrző, beágyazottabb RMDSZ rendszerint elutasította.

Kivéve a 2009-es EP-választást, amikor az összefogás listájára Tőkés Lászlót is fölvette, illetve a három évvel ezelőtti romániai parlamenti megmérettetést, amikor az oszd meg és uralkodj elve alapján kiegyezett régebbi riválisával, az MPP-vel, és két politikusának is befutóhelyet biztosított képviselőházi listáján, hogy ezzel szívja el a levegőt újabb kihívója, az EMNP elől.

Most az EMNP állt elő a választási koalíció szükségességével a májusban esedékes európai parlamenti választás előtt, hogy ezáltal lehessen maximálni az erdélyi magyar szavazatokat. Mindez annak fényében érthető, hogy a párt – egyrészt azért, mert nem tudta a kívánt mértékben megszólítani az erdélyi magyar közösséget, másrészt a másik két alakulat kiegyezése nyomán partvonalra került – ebben látja az esélyt arra, hogy ismét helyzetbe kerüljön.

Csakhogy az RMDSZ most nem szorul rá feltétlenül arra, hogy engedjen a legádázabb politikai ellenfeleit tömörítő párt felkérésének, és egy vele esetleg megkötendő koalícióval erősítse annak pozícióit. A szövetség most – nem minden ok nélkül – nyeregben érzi magát, miután sikerült rendeznie helyzetét a budapesti kormánnyal, és immár gyakorlatilag a legfőbb erdélyi politikai partnernek minősül az össznemzeti tervek megvalósításában.

Többek között ezért utasíthatja el gondolkodás nélkül az elvileg vele szövetséges MPP követelését is egy befutóhelyre az EP-listán. Már persze amellett, hogy esze ágában sincs „beáldozni” a két biztosnak tűnő befutóhely egyikét. Ugyanakkor koalíció esetén már előfordulhat, hogy nem tudnak kitérni a másik két párt azon igénye elől, hogy ha nem is a második, de a harmadik helyet nekik engedjék át, megfelelő mozgósítás esetén pedig ez akár befutó is lehet. Ebben az esetben viszont fennáll annak az eshetősége, hogy a mandátumot elnyerő politikus nem lesz kézivezérelhető – legalábbis nem az RMDSZ irodáiból.

Az EMNP javaslata ugyanakkor valós problémára világít rá. Az erdélyi magyar közösség jelenleg három EP-képviselővel rendelkezik – az a legelvetemültebb és leggátlástalanabb politikai kalandorságnak minősül, hogy akadt olyan RMDSZ-es politikus, aki képes volt azt lódítani: Tőkés László Fidesz-listán való bejutásával „itt hagyta” Erdélyt. Hiszen tevékenysége során mindvégig az erdélyi magyar közösség helyzetével foglalkozott, és több ízben irányította rá a figyelmet a romániai kisebbségvédelmi rendszer hiányosságaira.

Most azonban Tőkés visszavonulásával a magyar kormányoldal már nem indít erdélyi politikust a listáján, ami tulajdonképpen felszólításként is értékelhető arra, hogy oldjuk meg mi magunk a képviselet megőrzését. Így lépéskényszer állt elő, már csak azért is, mert a kérdéses hátterű Rezist mozgalom pártjai szemmel láthatóan „ráhajtottak” a magyar pártok szavazóira, az általuk elvitt voksok pedig veszélyeztethetik a magyar képviseletet.

Elvileg meg lehetne próbálkozni a 2007-es helyzet megismétlésével, amikor Tőkés László függetlenként indult, és megszerezte a független képviselői mandátumhoz szükséges szavazatszámot, miközben az RMDSZ is bejuttatta a maga két emberét az uniós törvényhozásba. Csakhogy kérdéses, az RMDSZ-szel szemben álló politikai erők rendelkeznek-e olyan karizmatikus politikussal, aki képes lenne hozni a mandátumszerzéshez szükséges szavazatszámot. Különösen úgy, hogy az erdélyi magyar választópolgárok kiábrándultsága is egyre nagyobb. Ráadásul eddig bejött a közös fellépés az EP-választáson.

Apropó kiábrándultság: nagyon sokan vannak, akik annyira csalódtak már az RMDSZ-ben, hogy semmilyen körülmények között nem szavaznának rá, ha önállóan indul. Persze az alakulat úgy is kalkulálhat, hogy ha nem is növeli támogatottságát, a „kemény mag” által rá leadott voksok nyomán megőrizheti két EP-mandátumát. Ami, ha nem is nyereség a szövetség szempontjából, veszteségnek sem tekinthető.

Az erdélyi magyar közösség szempontjából azonban igen, hiszen EP-képviseletének egyharmadát elveszíti.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
0 HOZZÁSZÓLÁS
Páva Adorján 2019. március 07., csütörtök

Rareș Vasilicáék udvarhelyi építkezése

Különleges látogatók érkeztek a minap Székelyudvarhelyre: tizenhat craiovai középiskolást látott vendégül a Tamási Áron Gimnázium. A találkozót a Hargita és a Dolj megyei tanfelügyelőség „hozta össze”, hogy a diákok testközelből ismerhessék meg egymás kultúráját.

Kiss Judit 2019. március 06., szerda

Mi normális, mi nem az

Biztosan sokan hallották már a magyar abszurd humor egyik legjelesebb képviselőjeként ismert Laár András „alteregójának”, Besenyő Pista bácsinak a „Mi hülyeség, mi nem az” című, emberi mivoltunk fonákságait görbe tükörben láttató eszmefuttatását.

Makkay József 2019. március 05., kedd

Pofonterápia-mentes EP-választást

Az európai parlamenti választások romániai esélyeit taglaló egyik Facebook-csoportban egy liberális világnézetű magyar értelmiségi teljes mellszélességgel az USR + PLUS listáját ajánlja bizonyosságként arra, hogy ennél jobb társaságot senki nem kínál.

Bálint Eszter 2019. március 04., hétfő

És a végén senki sem felel

Az év végéig elkészül 180 kilométer autópálya – mondta fel a leckét Răzvan Cuc újonnan kinevezett közlekedésügyi miniszter. Hisszük, ha látjuk – válaszolhatnánk, de valljuk be, az eddigi tapasztalataink alapján nemigen tudjuk elhinni.

Balogh Levente 2019. március 01., péntek

A Fogarasföldtől a Székelyföldig

Harminchárom Brassó, illetve Szeben megyei település a napokban bejelentette, hogy létre kívánják hozni a Fogarasföld mikrorégiót.

Pataky István 2019. február 28., csütörtök

Sóhivatalok Európája

Politikai szimpátia alapján lehet örülni, illetve keseregni azon, hogy Laura Codruța Kövesit, a DNA korábbi vezetőjét tartja a legalkalmasabbnak az európai főügyészi tisztségre az Európai Parlament (EP) belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi szakbizottsága.

Kiss Judit 2019. február 27., szerda

Számszerűség, bizalmatlanság

Nem kevesen ódzkodnak attól a romániai lakosok közül, hogy rendszeresen járjanak orvoshoz, fogorvoshoz. Erről most újfent „van papírunk”.

Balogh Levente 2019. február 26., kedd

Szimbolikus politizálás

Abban nincs sok meglepő, ha olyan szervezetek állnak elő újabb és újabb magyarellenes megnyilvánulásokkal, amelyek illetékeseit éppen azért ejtőernyőzték Erdélybe, hogy folyamatosan mérgezzék a magyar–román viszonyt. 

Rostás Szabolcs 2019. február 25., hétfő

Jövőkép, erődemonstráció

Ahhoz képest, hogy jövőképformáló iránymutatások felsorakoztatásának szánták, az RMDSZ Kolozsvárt rendezett kongresszusán sokszor olyan érzése támadt a külső szemlélőnek, mint amikor egykori katonatársak közös élménybeszámolóját hallja.

Balogh Levente 2019. február 22., péntek

Jelképérték

„Ha történetesen akkorra jelentenék be az elkövető kézre kerítését, amikor ez az írás megjelenik, már akkor is késő lenne” – írtuk pontosan három héttel ezelőtt ugyanezeken a hasábokon.

Vélemény
Páva Adorján: Rareș Vasilicáék udvarhelyi építkezése

Különleges látogatók érkeztek a minap Székelyudvarhelyre: tizenhat craiovai középiskolást látott ...

Kiss Judit: Mi normális, mi nem az

Biztosan sokan hallották már a magyar abszurd humor egyik legjelesebb képviselőjeként ismert Laár András ...

Makkay József: Pofonterápia-mentes EP-választást

Az európai parlamenti választások romániai esélyeit taglaló egyik Facebook-csoportban egy liberális ...

Hallgassa online rádióinkat