Semmi esélye nincs annak, hogy a székelyföldi autonómia valaha is megvalósuljon – jelentette ki kerekperec az éppen székelyföldi korteshadjáraton tartózkodó Liviu Dragnea.
2014. szeptember 14., 21:542014. szeptember 14., 21:54
Az RMDSZ-szel együtt kormányzó szociáldemokraták ügyvezetõ elnöke – aki egyúttal azt is megtagadta, hogy elvágja a székely zászló színeire festett szalagot – újfent kimutatta tehát a foga fehérjét, s bebizonyította, nem is kívánnak érdemben tárgyalni az autonómiáról. Pláne nem kampányban.
Így ahány román szavazatot elveszített pártja attól, hogy Victor Ponta kormányfõ a kampány hevében azt mondta, hogy ha a decentralizálás és az autonómia ugyanazt jelenti, akkor nincs vitája a székelyföldiekkel, annyit még aznap vissza is szerzett Dragnea.
Az ügy pikantériája, hogy az RMDSZ asszisztál mindehhez. A csütörtöki akció nem volt más, mint annak a demonstrációja, hogy egymásnak kampányolnak, a második fordulóban pedig a szövetség várhatóan Ponta támogatására fogja kérni a magyarságot.
Annak a Pontának a támogatására, akinek pártja a MOGYE magyar fõtanszékének megtorpedózásával került kormányra, s azóta sem nagyon telt el úgy hét, hogy valamelyik helyi vagy bukaresti illetékesük ne rúgjon egyet rajtunk hol szóval, hol konkrét cselekedetekkel – lásd például a székely jelképek elleni ádáz harcot.
Hogy miért éri meg nekik, csak sejtjük. Anyagilag is jobb kormányon, mint ellenzékben, és úgy tûnik, süllyesztõbe kerültek a korrupciós iratcsomók is. De hogy a közösségnek nem sok haszna származott ebbõl a kormányszereplésbõl, az is biztos. Mert azt ne próbálja senki bemagyarázni, hogy ha nincs az RMDSZ, akkor a székely megyék nem kaptak volna iskolabuszokat.
Másfél hónap múlva államfõválasztás, ahol elsõ ízben fordulhat elõ, hogy két magyar jelölt méri össze erejét. Kiderülhet, hogy mennyit ártott a szövetségnek a barátkozás a szociáldemokratákkal, mint ahogy a második forduló arra is választ adhat, hogy mennyire hallgatnak a szavazók rájuk.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!